SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár blog

SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Cimke: Kádár-korszak

E-books / Könyvajánló / Kritikusok ajánlásával / Vers

Halasi Zoltán: Megváltás vég nélkül : válogatott versek

Halasi érdeklődése sokirányú, költészetének tematikája sokrétű. Pontos megfigyelő, látja, és mint egy szociológus meg is tudja rajzolni a különféle társadalmi csoportok lényeges jellemzőit. Életképeiben az idősebbek viszontláthatják, a fiatalabbak pedig megismerhetik a szocializmus, gulyáskommunizmus és a rendszerváltás visszás jelenségeit. Olvass és művelődj, mondanám mindazoknak, akik kézbe veszik Halasi Zoltán kötetét, a Megváltás vég nélkül-t.

Könyvajánló / Kritikusok ajánlásával / Művészet

Csáki Judit: Cserhalmi : nem lehet mindennap meghalni

Kétszáznál több film- és kétszáznál több színházi szerep, a könyv ezekkel a brutális számokkal kezdi Cserhalmi György bemutatását – a Katona József Színház egykori alapító tagja, Jancsó Miklós és András Ferenc filmjeinek főhőse minden bizonnyal az egyik, ha nem a legtöbbet foglalkoztatott ma élő férfi színész.

Könyvajánló / Krimi / Kritikusok ajánlásával / Thriller, horror

Fritsi Péter: Fekete szív

A Fekete szív nemcsak egy fiatal nő felnövéstörténete, de egy vérfagyasztó thriller is. Jól vegyíti a lélektani szálat a nyomozással és a horrorisztikus elemekkel, minden kezdeti lassúsága ellenére pedig fenntartja az olvasó figyelmét. Izgalmas, megrázó sztori, szerethető főhőssel – és egy nagyon gonosz anyóssal.

Könyvajánló / Kritikusok ajánlásával / Szépirodalom

Bartis Attila: A vége

Már emiatt is érdemes újraolvasni a regényt, hiszen A vége ezek szerint egy fontos irodalom- és kritikatörténeti kiindulópont: rámutat arra, hogy valójában már sokkal korábban kritikai diskurzus (mondhatni: vita) tárgyát képezi a kortárs magyar irodalom „lektűrösödése”.

E-books / Könyvajánló / Kritikusok ajánlásával / Művészet

Herczog Noémi: Kuss! Feljelentő színikritika a Kádár-korban

Azaz az államszocializmusnak nevezett államkapitalizmus rendszerében voltak eltérő ideológiai frontok, melyek adandó alkalommal ízlésnek is tűnhettek, de nem létezhetett a művészet magától értetődő szabadsága. Mindez, mint azt Herczog Noémi igen pontosan látja s érzékletesen írja le könyvében, nem létezhetett volna a kritikai gépezet nélkül, melynek bizony fontos része volt az a feljelentő kritika, amely az ideológia aktuális állapota, elvárásai és szükségletei által meghatározott kultúrpolitika eszköze volt.