SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A Kis világok az érzékelés és az érzékenység regénye: a meg nem szűnő figyelemé, a folyamatos éberségé. Caleb Azumah Nelson szövege egy Londonban élő, ghánai származású fiatal, Stephen életének mélységeit és magaslatait beszéli el; szól zenéről, táncról, gasztronómiáról, de döntően az emberi kapcsolatokról, legyen szó családról, szerelemről vagy barátságról.
Kemény Istvánt régóta nem hagyja nyugodni a Don Quijote-téma, de nem is annyira a búsképű lovag, inkább Dulcinea figurája. 2024-ben meg is született a Lovag Dulcinea, amelynek versei Kemény saját bevallása szerint „nagyon másfélék”, mint addigi szövegei. Más a perspektívája, hangneme, a hátterében, ábrázolt omladozó világában mégis ismerősnek tűnnek a szerző poétikai gesztusai.
Szingliregény, horror vagy társadalomkritika – esetleg szuperhős eredettörténet? Murata Szajaka megmutatja, hogy meddig mehetünk el a társadalmi elvárásoknak behódolásban a saját épségünk kockáztatása nélkül.
Solá újabb írásművében csak azért lappang több emberöltőnyi memória, hogy semmit ne tanuljanak belőle és valamennyiünket az idő enyésszen. Ez az igazi rémület, a nagybetűs Fanatizmus és Tudatlanság, mint a végítélet két lovasa: a Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél keretsztorijában csak az összes, szellemalakká fakult hölgy gyűlik össze és fog kezet, a végtelenségig.
„Kiszabadítom az árnyékból az anyámat” – ez a cél lebeg a középkorú elbeszélő előtt, amikor édesanyja portréját rajzolja meg egy regényben, melyben visszatekint a gyerekkorára és újraírja a családi narratívát. Az apja ellen lázad azzal, hogy anyjára emlékezik, aki egész életét az önfeladás láthatatlanságában töltötte. Toxikus családi légkör, egy elszigetelt anya, és a fiú, aki egész életében küzd a család okozta sebekkel.
Nosztalgikus Zsolnay, vonatút, slágerek, étkészlet, kapcsolatok, konfliktusok. A mindennapok jól ismert elemei, tárgyai, élményei mind megtalálhatók Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének szövegvilágában. Mert ez a kötet egy szövegvilágként működik, ahol szereplők, tárgyak, élmények és érzetek közelednek és távolodnak, érintkeznek, súrlódnak, találkoznak.
Ughy Szabina novelláskötete pátosz nélküli, őszinte vallomás a nőkről, a nőkhöz. Az elbeszélők minden novellában más életkorú és más életkörülmények között élő nők, akiknek a sorsa mégis általános kérdésekre hívja fel a figyelmet.
Kétségtelen, hogy Géczi-verskötetet olvasni nem könnyű, a nyelvi, szerkesztésbeli, időkezelési kollázsoló, mozaikos alkotásmód szövegről szövegre haladva, illetve a teljes korpusz érdemi befogadása terén is kihívást, próbatételt jelent.
Húsbavágó történet egy 18 éves vidéki lányról, akinek a nagyvárosba költözve a kiszolgáltatottság fájdalmas érzésével kell szembesülnie? Vagy bizarr kalandozások sora a Budapest nevű bolygón egy droid társaságában? Erdős Virág új könyvében mese és valóság szétválaszthatatlanul összefonódik.
Bak Róbert az irodalom eszközeit használva elmondja, megosztja tapasztalatát, hozzájárul a társadalom számára tabusított téma, a halállal való szembenézés tárgyiasításához. Az első és utolsó verseit tartalmazó kötet tétjei épp ezért egyszerre személyesek és közösségiek: arról beszél, amire gondolni sem merünk, nemhogy beszélni róla.