Thomas Halliday: Más-világok
A Más-világok a kortárs népszerű tudományos írás egyik kiemelkedő műve, ami mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik a földi életnek nemcsak a múltja, de jövője iránt is.
A Más-világok a kortárs népszerű tudományos írás egyik kiemelkedő műve, ami mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik a földi életnek nemcsak a múltja, de jövője iránt is.
Életünk színhelye a négydimenziós téridő, amelyre sajátos geometriai szabályokat ír elő a természet. A sok szemléletes ábrával magyarázó könyv ide hívja felfedezésre az olvasót, akinek a középiskolai matematikai ismereteken kívül nem lesz más útravalóra szüksége. Kétségtelen, hogy a téridő-geometria megismerése komoly erőfeszítést kíván, de a megértés öröme feltétlenül élvezetessé teszi majd a kalandozást.
Felnőttnek, gyereknek egyaránt élvezetes olvasmány ez, és bár simán el lehet utazgatni a villamoson anélkül, hogy bármit tudnánk a működéséről, a hátteréről, egészen más élmény a Kovács-Szinvai páros könyvének elolvasása után. Más, és jobb is.
Szokásunkhoz híven a Szegedi Tudományegyetem által szervezett Tavaszi Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódva, Könyvtárunk számos előadást és kiállítást szervez. Ennek keretében 2026. május 12-én meghívtuk körünkbe Dr. Barna Barnabás csillagászt, az SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék tudományos munkatársát, aki az üstökösök fizikájáról, a meteorrajzásról és az elmúlt években nagy médiafigyelmet kapó csillagközi objektumokról,...
Mikrobiom, laktofermentáció, pre- és probiotikum, diszbiózis… csak néhány azok közül a fogalmak közül, amelyekkel egy egészségtudatos olvasó manapság lépten-nyomon találkozik. De mégis mi az a laktofermentáció? Modern hóbort vagy ősi tartósítási módszer? Egyáltalán mit nevezünk erjedésnek és milyen típusai vannak? Ezekre és hasonló kérdésekre kaphattak választ szemfüles látogatóink, akik megtekintették...
A Végtelen paraziták egy ismeretlen világot tár fel előttünk: a bélférgek, a vírusok és a baktériumok perspektívájából tekint az életünkre.
Könyve nem egyszerűen egy zseniális matematikus önéletrajza, hanem egy közép-európai kultúrában mély gyökerekkel rendelkező lengyel zsidó tudós biztos ízléssel és finom humorral megírt vallomása is. Élettörténete jól példázza mindazoknak a háború előtti Európából emigrációba kényszerített értelmiségieknek a viszontagságait, akik reményt és alternatívát kerestek az Újvilágban.
Könyvében az univerzum végéről való gondolkodás jelenleg rendelkezésünkre álló eredményeit mutatja be: szuperteleszkópok és részecskegyorsítók legfrissebb megfigyelései rajzolják át eddigi ismereteinket elképesztően izgalmas (és egyben félelmetes) új lehetőségekkel, és változtatják meg nézeteinket arról, hogy mi képzelhető el (és mi nem) a kozmosz távoli jövőjében.
A tudomány fontossága nyilvánvaló, hiszen találmányaink és tudásunk segítségével életeket mentünk nap, mint nap, természeti katasztrófákat tudunk elkerülni vagy éppen a saját kényelmünket biztosítani a digitális technológia segítségével. Éppen ezért sajnálatos, hogy néhány héttel ezelőtt a bel- és külföldi médiát elárasztotta a hír, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok...
Javában tart a vizsgaidőszak, a hallgatók nagy része éjt nappallá téve igyekszik minél több információt minél rövidebb idő alatt megtanulni: diasorok, jegyzetek, tankönyvek, kötelező szakirodalom… szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A befektetett munka végül mégis megtérül, a vizsgán sikerül felidézni a megtanult adatokat és összefüggéseket. Hát mi ez, ha nem az...