Szolcsányi Ákos: Dávid családjai
Szolcsányi Ákos regénye az ún. deheroizáló narratívák sorába tartozik: az eszményi uralkodó, hadvezér és zsoltárköltő alakját ellentmondásos személyiségként ábrázolja.
Cimke: magyar irodalom
Závada Pál: Pernye és fű
Závada Pál, a Pernye és fű lapjain, ahogy korábban oly sokszor, most is alámerült a múltban, valóságos történeteit némi fikcióval vegyítve megmutatta nemcsak történelmi múltunk két fontos időszakát, hanem azt is, hogy az igazság mennyire szubjektív és személyes dolog. Az egyéni értelmezések sokféleségével illusztrálta, milyen nehéz, ha nem lehetetlen feladatra vállalkozik az, aki az igazság nyomába ered.
Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset és más mesék
A kötet nagy része Szádeli születéséről és későbbi kalandjairól szól. A szüleinek sokáig nem születhetett gyermeke, de vállalták a sorozatos próbatételeket, átvágtak erdőn, bokron, hegyen, völgyön, jártak a föld alatt, és rengeteg veszélyes állattal is találkoztak, de kiálltak minden próbát. Jutalmul kapták Szádelit, akinek nemcsak az érkezése varázslatos, hanem az aranyecsete is, amellyel bármit lefest, az valósággá is válik.
Kiss Judit Ágnes: A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul : versek
Kiss Judit Ágnes nemcsak a hátsó borítón szereplő kódexképekkel és Villonnal idézi a középkort – új kötete maga is egyfajta memento mori, az elmúlás feletti töprengés terepe – fesztelen, komor, felszabadító emlékeztető.
Mátyus Melinda: Inkább az enyém
Nyers, merész, letisztult, biblikus. Mátyus Melinda Inkább az enyém című elbeszéléskötete könnyen olvashatósága ellenére húsba maró olvasmány.
Kemény István: Lovag Dulcinea
Kemény Istvánt régóta nem hagyja nyugodni a Don Quijote-téma, de nem is annyira a búsképű lovag, inkább Dulcinea figurája. 2024-ben meg is született a Lovag Dulcinea, amelynek versei Kemény saját bevallása szerint „nagyon másfélék”, mint addigi szövegei. Más a perspektívája, hangneme, a hátterében, ábrázolt omladozó világában mégis ismerősnek tűnnek a szerző poétikai gesztusai.
Milbacher Róbert: Ködképek az irodalom láthatárán : fejezetek klasszikus irodalmunk lelki életéből
A kötet így széles olvasóközönség számára lehet érdekes: a rövid és frappáns fejezetek könnyen fogyaszthatóak bárki számára, aki érdeklődik a klasszikus irodalom iránt, ugyanakkor az obskúrusabb témák, kérdésfelvetések bizonyára sok új információval szolgálnak akár a korszakot jól ismerőknek is. Olyan, mintha egy kaleidoszkópon fordítanánk egyet, amely így új elrendezésben mutatja az ismerős elemeket, eddig ismeretlen, színpompás ábrákat kirajzolva ezzel.
Fried István: Jókai Mór életrajzai és más furcsaságok
A 2025-ös évben, amelyben egy újabb bicentenáriumot, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük, Fried István egy olyan kötettel jelentkezett, amelyben a fentebb Petőfi és Madách életművéről elmondottakat a Jókai oeuvre-re is alkalmazza, vagyis újszerű megközelítésből tárgyalja ezúttal a regényíró életművét.
Élő Csenge Enikő: Apám országa
Nosztalgikus Zsolnay, vonatút, slágerek, étkészlet, kapcsolatok, konfliktusok. A mindennapok jól ismert elemei, tárgyai, élményei mind megtalálhatók Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének szövegvilágában. Mert ez a kötet egy szövegvilágként működik, ahol szereplők, tárgyak, élmények és érzetek közelednek és távolodnak, érintkeznek, súrlódnak, találkoznak.
Magyar Katalin: Jeripusz
Bár bizonyos részein eljárt az idő, minden más tekintetben viszont a mai napig frissnek ható történet a Jeripusz. Erényeit tekintve egy érdekes állomása a magyar fantasztikus irodalomnak, amiről kár lett volna, ha lemaradunk egy újrakiadás híján.