SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A magyar nemzet biztonsága sok szempontból kegyes az olvasóval, a végtelen gondolatfolyamok burjánzása mellett sem bugyog túl a befogadói korlátokon. Profánul fogalmazva: érthető. És igen, ez olyasmi, ami az egész életében a tökéletes mondatot kereső Krasznahorkaitól már egyfajta meglepetés, és még csak nem is az egyetlen, ami ebben a viszonylag rövid regényben érheti az olvasót.
Magyary Ágnes is kapcsolódik ehhez az irodalmi törekvéshez, amikor legújabb regényében, Az örök székelyben középpontba állítja a székelységhez kapcsolódó képzeteket, feleleveníti a székely mítosz elemeit.
Pataki Éva sorrendben negyedik nagymamakönyvében még „házi lélekgyógyászával”, azaz pszichológusával tárgyalta meg a háromgenerációs családi élet, vagy általában a nagycsaládos lét minden ajándékát és buktatóját, most azonban, jellegzetesen huszonegyedik századi módon, a korábbi, meg nem nevezett szakértő hölgy szerepét a MI, azaz a Mesterséges Intelligencia, „a megértő és bölcs ChatGPT” vette át.
Fürdőruhák, albérletek, lakóparki medencék. Mostohatestvérek és mostohaapák. Tériszony, halálvágy. Édesjó, Gyertya. Csirkefej, emlékbetörés. Rövid, tömény mondatok.
Igen, jogos a könyv címe, Neandervölgyiek. Hiszen a neandervölgyi ősember egyesek szerint kihalt, mások szerint pedig tovább élt a homo sapiens sapiensisszel keveredve, akik mi vagyunk; erőszaktól szabdalva és erőszakot alkalmazva, ábrándos és inkább sikertelen keresésben.
Szolcsányi Ákos regénye az ún. deheroizáló narratívák sorába tartozik: az eszményi uralkodó, hadvezér és zsoltárköltő alakját ellentmondásos személyiségként ábrázolja.
Závada Pál, a Pernye és fű lapjain, ahogy korábban oly sokszor, most is alámerült a múltban, valóságos történeteit némi fikcióval vegyítve megmutatta nemcsak történelmi múltunk két fontos időszakát, hanem azt is, hogy az igazság mennyire szubjektív és személyes dolog. Az egyéni értelmezések sokféleségével illusztrálta, milyen nehéz, ha nem lehetetlen feladatra vállalkozik az, aki az igazság nyomába ered.
A kötet nagy része Szádeli születéséről és későbbi kalandjairól szól. A szüleinek sokáig nem születhetett gyermeke, de vállalták a sorozatos próbatételeket, átvágtak erdőn, bokron, hegyen, völgyön, jártak a föld alatt, és rengeteg veszélyes állattal is találkoztak, de kiálltak minden próbát. Jutalmul kapták Szádelit, akinek nemcsak az érkezése varázslatos, hanem az aranyecsete is, amellyel bármit lefest, az valósággá is válik.
Kiss Judit Ágnes nemcsak a hátsó borítón szereplő kódexképekkel és Villonnal idézi a középkort – új kötete maga is egyfajta memento mori, az elmúlás feletti töprengés terepe – fesztelen, komor, felszabadító emlékeztető.
Nyers, merész, letisztult, biblikus. Mátyus Melinda Inkább az enyém című elbeszéléskötete könnyen olvashatósága ellenére húsba maró olvasmány.