SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Legújabb kötetének érdeme azonban nem ebben keresendő, hanem abban, hogy átérezhetővé tette, milyen ma székelynek lenni, és emlékezteti értelmezőit arra, hogy nélkülük (és irodalmuk nélkül) valami esszenciálisat veszítenénk el kultúránkból.
A kötet nagy része Szádeli születéséről és későbbi kalandjairól szól. A szüleinek sokáig nem születhetett gyermeke, de vállalták a sorozatos próbatételeket, átvágtak erdőn, bokron, hegyen, völgyön, jártak a föld alatt, és rengeteg veszélyes állattal is találkoztak, de kiálltak minden próbát. Jutalmul kapták Szádelit, akinek nemcsak az érkezése varázslatos, hanem az aranyecsete is, amellyel bármit lefest, az valósággá is válik.
Kiss Judit Ágnes nemcsak a hátsó borítón szereplő kódexképekkel és Villonnal idézi a középkort – új kötete maga is egyfajta memento mori, az elmúlás feletti töprengés terepe – fesztelen, komor, felszabadító emlékeztető.
Kemény Istvánt régóta nem hagyja nyugodni a Don Quijote-téma, de nem is annyira a búsképű lovag, inkább Dulcinea figurája. 2024-ben meg is született a Lovag Dulcinea, amelynek versei Kemény saját bevallása szerint „nagyon másfélék”, mint addigi szövegei. Más a perspektívája, hangneme, a hátterében, ábrázolt omladozó világában mégis ismerősnek tűnnek a szerző poétikai gesztusai.
Nosztalgikus Zsolnay, vonatút, slágerek, étkészlet, kapcsolatok, konfliktusok. A mindennapok jól ismert elemei, tárgyai, élményei mind megtalálhatók Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének szövegvilágában. Mert ez a kötet egy szövegvilágként működik, ahol szereplők, tárgyak, élmények és érzetek közelednek és távolodnak, érintkeznek, súrlódnak, találkoznak.
Kétségtelen, hogy Géczi-verskötetet olvasni nem könnyű, a nyelvi, szerkesztésbeli, időkezelési kollázsoló, mozaikos alkotásmód szövegről szövegre haladva, illetve a teljes korpusz érdemi befogadása terén is kihívást, próbatételt jelent.
Bak Róbert az irodalom eszközeit használva elmondja, megosztja tapasztalatát, hozzájárul a társadalom számára tabusított téma, a halállal való szembenézés tárgyiasításához. Az első és utolsó verseit tartalmazó kötet tétjei épp ezért egyszerre személyesek és közösségiek: arról beszél, amire gondolni sem merünk, nemhogy beszélni róla.
Rékai Anett egyike azon Z generációs szerzőknek, akik ezt az irányvonalat képviselik. Petri-díjat nyert első verseskötete olyan kémlelőnyílás, mely nem tágítja a teret, hanem szuperközeliben mutatja a megfigyelt jelenséget. Megfigyelnivaló pedig akad bőven. A felnőtté válás nehézségeitől a párkapcsolati lét és a szakítás visszásságain keresztül az irodalmi szakmát és a pályakezdést övező problémákig vezet az út „menetiránynak háttal”
Halasi érdeklődése sokirányú, költészetének tematikája sokrétű. Pontos megfigyelő, látja, és mint egy szociológus meg is tudja rajzolni a különféle társadalmi csoportok lényeges jellemzőit. Életképeiben az idősebbek viszontláthatják, a fiatalabbak pedig megismerhetik a szocializmus, gulyáskommunizmus és a rendszerváltás visszás jelenségeit. Olvass és művelődj, mondanám mindazoknak, akik kézbe veszik Halasi Zoltán kötetét, a Megváltás vég nélkül-t.
Érdekes módon épp a kritizált összetevőkből rajzolódik ki Locker Dávid első kötetének karakteres hangja, amely – csak ismételni tudom magam – zavarba ejtő. Különös összetevőkből gyúrt kötet. Vegyes olvasásélményem ellenére is (vagy épp azért?) figyelemfelkeltő és megsüvegelendő teljesítmény.