Cimke: 19. század

Szilágyi Márton: Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében: Lisznyai Kálmán és az „irodalmi gépezet”

A kötet összegzése – a vázolt módszertani belátások és várt-kutatott irodalomtörténeti következtetések tükrében – egy olyan, nagyon sajátos írói pályaképként mutatja fel Lisznyai Kálmán élettörténetét és munkásságát, amely jelentősen segít megérteni a XIX. század közepének magyar irodalmi viszonyait: a kimagasló vagy épp elfeledett írói-költői életműveket, nagyhatású és olvashatatlanná változott szövegeket övező közösségi konvenciókat és egyéni ambíciókat, illetve az azok mögött rejtező gazdasági-társadalmi elmozdulásokat, intézménytörténeti mozzanatokat.

R. F. Kuang: Bábel

Mint a könyv alapkonfliktusa is sejteti, a Bábel egyszerre alternatív történelmi fantasy, fejlődésregény és ízig-vérig posztkolonialista történet. Ugyanis egy viktoriánus kori, Charles Dickens műveit idéző szituációt fordít át fokozatosan a gyarmatról érkező főszereplő nézőpontjába – úgy, hogy közben végig megőrzi a főszereplő birodalomhoz való kötődését.

Marina Sztyepnova: A kert

De nem csak az élénk karakterek vagy a nem várt történések teszik naggyá ezt a művet, hanem az is, ahogy a szerző képes bemutatni a szeretet és a kötődés ezernyi formáját, valamint az is, ahogy egymáshoz idomítja a sokszor egészen idillikus leírásokat a legborzasztóbb realizmussal.

Machado de Assis: Brás Cubas síron túli emlékezései

Brás Cubas arra jutott, hogy a halál után érdemes önéletrajzot írni, hiszen akkor már semmi sem indokolja, hogy szépítsen a történteken, és e szerint is járt el. Életének szereplőit kifinomult eszközökkel cincálja szét, de közben magát sem kíméli a filozófiaparódiát, cinizmust is nagy adagban tartalmazó történetben.

Nathan Harris: A víz édes íze

Harris egy kimondottan költői és csak lassan építkező prózát alkotott, melyben bőségesen jut idő mindenre, így minden főbb szereplő érzéseibe és gondolatai is bepillanthatunk, miközben egyre jobban forrnak az indulatok az északi megszállás alatt senyvedő és az elvesztett háborúba testileg-lelkileg belerokkant déliek szívében, hogy aztán menthetetlenül bekövetkezzen a tragédia.

Alekszandr Szergejevics Puskin: Szabadság árva magvetője

Alekszandr Szergejevics Puskin neve hallatán a magyar emberek többségének az Anyegin jut az eszébe, jó esetben a verses regényhez társuló állandó szófordulattal, „az orosz élet enciklopédiájával” együtt. Az Európa Kiadó jóvoltából nemrég megjelent új Puskin-verseskötet, a Szabadság árva magvetője összeállítójának és fordítójának, Soproni Andrásnak hála azonban most mindez pozitív irányba változhat: a magyar olvasók orosz klasszikusról alkotott benyomása tovább bővülhet.