SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A harmadik emeleti olvasóteremben Valentin-napi minikiállítás várja az érdeklődőket. Az 5 szeretetnyelvvel ismerkedhetünk meg, valamint azzal is, hogyan működnek az egyes szeretetnyelvek a mindennapokban. Ha valaki esetleg nem tudná, hogy melyik nyelvet beszéli, akkor Gary Chapman: Az 5 szeretetnyelv: egymásra hangolva: az életre szóló szeretet titka című könyvében található teszt...
A könyvtárosok egyik kedvenc kérdése: azt a kék/zöld/piros/sárga/fehér könyvet keresem. Most Valentin-nap alkalmából összeválogattuk nektek a rózsaszín borítójú könyveket a Szieszta-polcról – és meglepő módon nemcsak romantikusokat találtunk! Szerelmes regények rajongóknak Sarah Adams: Add nekem vagy elveszemEmily Walker romantikus írónő és Jack Benett, a krimiszerző ősellenség kénytelenek szomszédként és szövetségesként...
Tárgyfeldolgozás Az előző, bevezető posztban bemutattuk a Feldolgozó Osztály felépítését és általános működését. Ahogy ígértük, a továbbiakban szeretnénk az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Feldolgozó Osztályán az elmúlt pár évben lezajlott, érdekesebb projektekről tájékoztatást adni. A könyvtári állomány fizikai részét természetesen javarészt írott dokumentumok képezik. Előfordul azonban, hogy felajánlások, hagyatékok...
Tamás Zsuzsa regénye úgy gondolom, jól felkészítheti az olvasóját arra, ami az iskolában valószínűleg még előtte áll: a történelmi ismeretek megszerzése nem csak adatok és események személytelen egymásutánja, hanem egy közös emlékezet és narratíva megismerése.
A Tévelygő csillagok az egymást követő generációk sorsának felvázolása ellenére is elsősorban mai, városi környezetben élő amerikai őslakosokról szóló történet, amelyben többek között olyan témák kerülnek elő, mint az egyéni és kollektív traumák, az elveszettség, az identitáskeresés – és a függőség.
Csordás Kata első verseskötete telis-tele van grandiózus tájakkal, Balatonnal, növényekkel és állatokkal, nem szűnő, észrevétlen morajlással és emlékeket idéző szagokkal. A versek beszélői próbálják kialakítani viszonyukat az épített környezettel, gyermekeikkel, gyermeki és anyai önmagukkal és a társadalommal.
A sors különös iróniája és Gurnah tanmeséje az, hogy Yusuf talán fel sem fogja: a Paradicsom végig ott volt előtte Aziz bácsi kertjében, de messze el kellett utaznia ahhoz, hogy megtalálja – majd rögtön el is veszítse.
A Fekete szív nemcsak egy fiatal nő felnövéstörténete, de egy vérfagyasztó thriller is. Jól vegyíti a lélektani szálat a nyomozással és a horrorisztikus elemekkel, minden kezdeti lassúsága ellenére pedig fenntartja az olvasó figyelmét. Izgalmas, megrázó sztori, szerethető főhőssel – és egy nagyon gonosz anyóssal.
Takács Zsuzsa a tényeket újraszervezi, kopogós információkat bocsát útjára, tárgyilagos magasságból világítja meg a líra tárgyait, majd finoman, alig érzékelhetően elmozdul, a háttérsugárzás nő, a formaszervező hang egy történettöredék üvegcserepét csempészi be, lépésrendet vált, a repedt anyagon kicsorbult fény átszínezi, áthangolja a tónusokat, a hangsúlyeltolódások a szerkezetet mozgásba hozzák, a vers mintegy visszafelé íródik meg.
A könyv feltárja a pletyka kulturális és evolúciós gyökereit, összehasonlítja az egyes tudományterületek elméleteit, emellett válogatást kínál az irodalom pletykakincséből, és gyakorlati tippekkel is segíti az olvasót, hogyan kerülheti el a kompromittáló, kellemetlen, visszás kommunikációs helyzeteket. Vajon felesleges időtöltés-e a pletyka, vagy nagyon is komoly lehetőségeket tartogat számunkra?
A magyar digitális kultúra és online média több mint negyedszázados múltra tekint vissza, ez a múlt azonban javarészt még feldolgozatlan. A könyv a magyar nyelvű internet, elsősorban az internetes média közelmúltjával és előzményeivel foglalkozó friss kutatásokat mutat be, és ezáltal betekintést ad e nagyon gazdag, szerteágazó múlt néhány fontos és sokszor szórakoztató történetébe.
A járvány tükröt tart elénk, pánikreakciónk azt jelzi, hogy a valóság helyreállása sokkhatásként ér minket. Han a betegségével küzdő Kafka, Proust, Schubert és Nietzsche példáján át mutatja meg, hogy a tragikum szépsége miképpen éleszthetné fel eltompult szellemünket, és segítheti világra az egészen újat – az egyénre kiterjesztett biopolitikai felügyelet ellenében.
De nem csak az élénk karakterek vagy a nem várt történések teszik naggyá ezt a művet, hanem az is, ahogy a szerző képes bemutatni a szeretet és a kötődés ezernyi formáját, valamint az is, ahogy egymáshoz idomítja a sokszor egészen idillikus leírásokat a legborzasztóbb realizmussal.