SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Olvasókör az egyetemi könyvtárban 2015 októberében – a SZIESZTA polc születésének évében – indult el könyvtárunk olvasóköre, a Betűevők, melynek első alkalmán Ben Aaronovitch London folyói c. könyvéről beszélgettek a könyvmolyok, illetve szabadon ajánlottak könyveket egymás figyelmébe. A számos témát (disztópiák, képregények, zene könyvben, betiltott könyvek stb.) felölelő találkozókon rövid...
Az elmúlt két téli vizsgaidőszakban könyvtárunk célja nemcsak a szakismeret biztosítása volt, hanem az is, hogy apró figyelmességekkel támogassa a vizsgaidőszak kihívásaival küzdő hallgatókat. A vizsgákra való felkészülés és a sorozatos felmérések állandó stresszt jelentenek a legtöbb hozzánk látogatónak, amit szerettünk volna enyhíteni valamilyen formában. Így született meg az ötlet,...
Ha a könyvtárlátogató maga elé idézi a könyvtáros képét, nagy valószínűséggel az olvasótermekben, illetve a tájékoztató- vagy a kölcsönző pultban ülő kedves és segítőkész kollégáink jutnak eszébe. Ők azok, akikkel olvasóink személyesen találkozhatnak és akiktől eligazítást kérhetnek a könyvtárhasználatot, illetve a könyvtári állományt érintő kérdésekben.Mire azonban a dokumentumok eljutnak a...
De nem csak az élénk karakterek vagy a nem várt történések teszik naggyá ezt a művet, hanem az is, ahogy a szerző képes bemutatni a szeretet és a kötődés ezernyi formáját, valamint az is, ahogy egymáshoz idomítja a sokszor egészen idillikus leírásokat a legborzasztóbb realizmussal.
Ennek az időszaknak a borzalmait összegezi munkájában Végső István történész.
Sopotnik Zoltán újabb saját mítoszvilágot teremt egy mennyei horrorvízióval, amely korszerűen reflektál a jelenkori világpolitikai zűrzavarra, illetve lételméleti síkon a bűnbeesésre, az emberi romlottságra és a mai ember természetét is sokszor domináló önzésre, becsvágyra, mohóságra és magányra az elgépiesedett modern világban.
Magyary Ágnes Testodüsszeia című esszékötete betegségkönyv, amely test és lélek viszonyát, a személyes és társadalmi elfogadás kérdéseit feszegeti, ugyanakkor egy intellektuális kalandtúra végtelenül ironikus naplója a gyengeségről és az erőről.
Száraz Miklós György felnövéstörténete az egyén és a környezet kapcsolatának kérdései köré szerveződik: tudjuk-e, szabad-e függetleníteni magunkat a körülöttünk élők sorsától? Tanulható, fejleszthető-e a szociális érzékenység a személyes megtapasztalás útján? És ha igen, hogyan cipeljük felnőttként ezeket a tapasztalatokat?
Töltöttem már el délutánokat házakban vagy azok körül, ezért érteni vélem, miért válhat a Ház, délután kötetcímmé. Sőt, ha valami lényegi kapcsolatot feltételezünk cím és kötetegész között, akkor azt is mondhatnánk, hogy a délutáni ház versek sorozatává, könyvvé válik.
A Végtelen paraziták egy ismeretlen világot tár fel előttünk: a bélférgek, a vírusok és a baktériumok perspektívájából tekint az életünkre.
Az előző kötet elkészülte óta eltelt néhány évben is olyan mérföldköveket hagytunk magunk mögött, mint a föld körülrepülése csupán napenergia felhasználásával, vagy a fizető utasok kilépése a világűrbe, sőt a közelmúltban a technikailag tökéletesen használható (bár szinte megfizethetetlenül drága) repülő autók is megjelentek a piacon.
Könyve nem egyszerűen egy zseniális matematikus önéletrajza, hanem egy közép-európai kultúrában mély gyökerekkel rendelkező lengyel zsidó tudós biztos ízléssel és finom humorral megírt vallomása is. Élettörténete jól példázza mindazoknak a háború előtti Európából emigrációba kényszerített értelmiségieknek a viszontagságait, akik reményt és alternatívát kerestek az Újvilágban.
A mágia ábrázolása is csodálatos és kifinomult, de legalább ekkora erénye a könyvnek a stílus, a női érzékenység és bölcsesség, mely nem nagy életigazságok kinyilatkoztatásában, hanem a mély, szeretettel és megértéssel teli, de minden nyálasságot mellőző jellemábrázolásokban teljesedik ki.