SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója egyetemünkön is kiemelt ünnep, hiszen 1956. október 16-án a Szegedi Tudományegyetemen, éppen a szomszédos bölcsészkar Auditorium Maximumában hozták létre szegedi egyetemi hallgatók a MEFESZ-t (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége), és fogalmazták meg követeléseiket.Napról napra mutatjuk be a szegedi eseményeket, a forradalom indulását. Fiatal szívek dobbanása…...
Az Őszi Kulturális Fesztivál a Szegedi Tudományegyetem hagyományos őszi rendezvénysorozata, melyet az SZTE Kulturális Iroda szervez immár harmincadik alkalommal. Minden évben igyekszünk több izgalmas programmal is csatlakozni a sorozathoz, amelyen tudományos, ismeretterjesztő, kulturális és szórakoztató programok, konferenciák szerepelnek egyetemi és városi helyszíneken, – szinte minden, ami a szorosan vett oktatáson/kutatáson...
Horoszkópod összeállítása komoly szaktudást igényel, bolygók és csillagok állásának elemzésén múlik, ami bevalljuk, távol áll tőlünk. Játékból viszont csillagjósok hangját utánozzuk és elképzeljük könyvespolcodat, melyik az a könyv, amelyik illene hozzád. Könyves horoszkópodat humorral olvasd, könyvtárosok írták, remélve, hogy mosolyt csalnak az arcodra és könyvkölcsönzésre csábítanak. Jó olvasást kívánunk! KosŐsszel...
A magyar nemzet biztonsága sok szempontból kegyes az olvasóval, a végtelen gondolatfolyamok burjánzása mellett sem bugyog túl a befogadói korlátokon. Profánul fogalmazva: érthető. És igen, ez olyasmi, ami az egész életében a tökéletes mondatot kereső Krasznahorkaitól már egyfajta meglepetés, és még csak nem is az egyetlen, ami ebben a viszonylag rövid regényben érheti az olvasót.
Izgalmas kísérlet tehát igen apró részleteiben leírni, és ezáltal valamiképp megmutatni a világot, miközben ez az önmagában is érdekfeszítő próbálkozás egyúttal az elbeszélő megismerését szolgálja. Ám míg a világ felfedezésének mérhetetlen potencialitásával a megismerő vállalkozás lehetetlensége is nyilvánvalóvá válik az egyes szövegek révén, addig az én megismerésének lehetősége inkább csak felsejlik bennük.
A Más-világok a kortárs népszerű tudományos írás egyik kiemelkedő műve, ami mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik a földi életnek nemcsak a múltja, de jövője iránt is.
A francia irodalom punk sztárja kőkeményen beleáll a provokatív kérdésekbe: a szexuális zaklatás, MeToo, öregedés, függőség és a közösségi média társadalmunkra gyakorolt hatása is kendőzetlenül felmerül a Kedves idióta című regényben. Virginie Despentes eljuttatja az olvasót oda, hogy szélsőségek helyett árnyaltan és empatikusan gondolkodjon a legmegosztóbb kérdésekről.
Magyary Ágnes is kapcsolódik ehhez az irodalmi törekvéshez, amikor legújabb regényében, Az örök székelyben középpontba állítja a székelységhez kapcsolódó képzeteket, feleleveníti a székely mítosz elemeit.
A téma iránt érdeklődőknek kötelező darab, de annak is erősen ajánlott, aki szeretne részletesebben megismerkedni a II. világháború egy eddig kevésbé ismert szegmensével.
A királynő olvas nyomatékosan elrugaszkodott fikció, sőt mondhatni fantasztikus irodalom, hiszen arról szól, hogy a korona viselőjét előrehaladott életkorában rabul ejti az olvasás szenvedélye, s könyvbúvárlása nem csupán egyre több időt vesz el az országlás szertartásos munkájától, hanem mind kritikusabbá és empatikusabbá is teszi a hősnőt.
Pataki Éva sorrendben negyedik nagymamakönyvében még „házi lélekgyógyászával”, azaz pszichológusával tárgyalta meg a háromgenerációs családi élet, vagy általában a nagycsaládos lét minden ajándékát és buktatóját, most azonban, jellegzetesen huszonegyedik századi módon, a korábbi, meg nem nevezett szakértő hölgy szerepét a MI, azaz a Mesterséges Intelligencia, „a megértő és bölcs ChatGPT” vette át.
A Történeti és elméleti közelítések egy médiumhoz alcímmel ellátott monográfiában a szerző izgalmas történeti panorámán keresztül vezeti végig az olvasót a modern magyarországi képregény kialakulását megelőlegező, illetve elősegítő eseményektől és körülményektől kezdve a 19. századi élclapokon át egészen a kortárs képregényekig.
Ha az ember úgy dönt, hogy belekezd a Csillagkorbácsba, talán az első és legfontosabb elem, hogy el tudja engedni a prekoncepcióit, és elfogadja, hogy valami mást, valami kevésbé dűnéset kap, és ne hasonlítgassa az író korábbi munkáihoz. A regény önmagában is különleges utazás, néhol kicsit kevés, de azért be tudja rántani az olvasót.