Juhász Árpád: Amerikába jöttem : beszélgetések Amerikában élő, magyar származású tudósokkal, kutatókkal, mérnökökkel, feltalálókkal 1986 és 1996 között

Összességében tizennyolc beszélgetést gyűjtött össze ebben a kötetben, hogy elgondolkoztassa az olvasót, mennyit változott a világ tudománya az elmúlt három évtized alatt. S hogy e kiváló elmék „jóslatai” valóra váltak-e napjainkra?

Horváth Márta: A történetmondás eredete : irodalom, evolúció, kogníció

Ismert jelenség, hogy a regényhősök tetteit vagy testi tüneteit olvasáskor lelkiállapotuk kifejeződéseiként értjük meg. E megbízható mechanizmus az őskőkorban alakult ki, amikor a bővülő társas életben szükség lett a viselkedéseket értelmező képességre és a reakciók megjóslására, az elmeolvasásra.

Vida Gábor: Senkiháza : erdélyi lektűr

„Vida Gábor legújabb regénye, a Senkiháza egy kitűnő ecsetvonásokkal megfestett életkép, amelyből azonban hiányoznak a színek. Az általa teremtett világban nincs igazi boldogság vagy tettvágy, az emberi sorsok éppúgy ki vannak téve a hatalomnak, mint a vízturbina lapátjai a folyó sodrásának. Vida megfosztja Erdélyt a mítoszoktól, és a történelmi hitelességet...

Szilágyi Márton: Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében: Lisznyai Kálmán és az „irodalmi gépezet”

A kötet összegzése – a vázolt módszertani belátások és várt-kutatott irodalomtörténeti következtetések tükrében – egy olyan, nagyon sajátos írói pályaképként mutatja fel Lisznyai Kálmán élettörténetét és munkásságát, amely jelentősen segít megérteni a XIX. század közepének magyar irodalmi viszonyait: a kimagasló vagy épp elfeledett írói-költői életműveket, nagyhatású és olvashatatlanná változott szövegeket övező közösségi konvenciókat és egyéni ambíciókat, illetve az azok mögött rejtező gazdasági-társadalmi elmozdulásokat, intézménytörténeti mozzanatokat.

Rékai Anett: Menetiránynak háttal

Rékai Anett egyike azon Z generációs szerzőknek, akik ezt az irányvonalat képviselik. Petri-díjat nyert első verseskötete olyan kémlelőnyílás, mely nem tágítja a teret, hanem szuperközeliben mutatja a megfigyelt jelenséget. Megfigyelnivaló pedig akad bőven. A felnőtté válás nehézségeitől a párkapcsolati lét és a szakítás visszásságain keresztül az irodalmi szakmát és a pályakezdést övező problémákig vezet az út „menetiránynak háttal”

Cyril Gely: Hasadás

Két ember, két nézőpont. Nagy erénye a regénynek, hogy nem ítélkezik, nincs egyértelmű győztes. Végeredményben mindenki vesztes – hiába nyerte meg egyikük az életét, a másikuk a Nobel-díjat, de a kettőjük közti erős köteléket eltépte a politika. A szerző pontos látleletet ad az 1930-as évek hangulatáról, társadalmáról. Szívből ajánlom a második világháborús regények kedvelőinek.