SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Hadtörténeti gyűjteményünk weboldalán immár 198 második világháborús filmről olvasható ismertető. Ennek apropóján született meg ez az erősen szubjektív hangvételű írás, mely egy kis háttérinformációt kíván adni a fenti projektről. Nem célom a teljes leírás, csupán néhány epizódot, ha úgy tetszik, néhány „filmkockát” szeretnék felvillantani arról, hogyan készül egy ilyen összeállítás....
Horoszkópod összeállítása komoly szaktudást igényel, bolygók és csillagok állásának elemzésén múlik, ami bevalljuk, távol áll tőlünk. Játékból viszont csillagjósok hangját utánozzuk és elképzeljük könyvespolcodat, melyik az a könyv, amelyik illene hozzád. Könyves horoszkópodat humorral olvasd, könyvtárosok írták, remélve, hogy mosolyt csalnak az arcodra és könyvkölcsönzésre csábítanak. Jó olvasást kívánunk! A...
Szokásunkhoz híven a Szegedi Tudományegyetem által szervezett Tavaszi Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódva, Könyvtárunk számos előadást és kiállítást szervez. Ennek keretében 2026. május 12-én meghívtuk körünkbe Dr. Barna Barnabás csillagászt, az SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék tudományos munkatársát, aki az üstökösök fizikájáról, a meteorrajzásról és az elmúlt években nagy médiafigyelmet kapó csillagközi objektumokról,...
Barys nagy sikert aratott regénye egy kamaszlány önnarrációjában megszólaltatott lehangoló társadalomrajz, amelyen keresztül egyszerre ismerjük meg a lengyel kisvárosi szegénység kilátástalan helyzetét és a bizonyos értelemben általánosnak tekinthető kamaszkori problémák mindennapiságát.
Kiss Judit Ágnes nemcsak a hátsó borítón szereplő kódexképekkel és Villonnal idézi a középkort – új kötete maga is egyfajta memento mori, az elmúlás feletti töprengés terepe – fesztelen, komor, felszabadító emlékeztető.
De egyáltalán mi az a dűne? Miből van a homok, amiből összeáll? Ezek olyan kérdések, amelyek egyaránt feltehetőek a Dűnével és a Földdel összefüggésben is, a Tudomány a Dűne univerzumában című könyvben pedig erre, és még egy rakás hasonló kérdésre kaphatunk talán kevésbé izgalmas, de mindenképpen állati érdekes válaszokat.
Jack Ketchum tíz évvel első könyve, a Holt idény után írta meg a folytatást, ami magyarul az Ivadék címet kapta (az eredetiben van egy kis szellemes összecsengés a címekben: Off Season / Offspring). A történet is egy évtizeddel később játszódik, ugyanott, Dead Riverben, és hasonló szituációba keveredünk: az emberek az otthonaikban valósággal kinyílnak (kettébe és hosszába), csecsemők és belső szervek tűnnek el: visszajöttek a kannibálok.
Gyenge Zoltán könyve első látásra két nagyapjáról és apjáról szól. A három főhős a regényben talán elsősorban az első, illetve a második világháború, valamint a kommunizmus időszakának megszenvedője. Ha közelebbről belemélyedünk az esszéregény gondolatmeneteibe, akkor inkább az a benyomásunk támad, hogy a regény elsődleges főhőse inkább maga a szerző, aki egyes szám első személyben mondja el, hogy az ő életében hogyan jelenne meg mindaz, ami a két nagy apa és az apa életében megjelent.
És valóban, a filmkedvelő közönség számára inspiráló olvasni, hogy a rendezőnők új generációját mi minden foglalkoztatja, és milyen kreatív módokon élnek a filmi médium lehetőségeivel. Ezért még akinek a kortárs magyar film nem az elsődleges érdeklődési köre, annak is érdekes és tanulságos olvasmány lehet a Veszélyes lehet a mozi.
A Hat bíborszín darumadár a gyerekkorunkból talán ismerős sztorit dolgozza fel bravúrosan, tele vad humorral és rengeteg izgalmas csavarral: egy átok hatására a fiútestvérek madárrá változnak, és némává tett húguk az egyetlen, aki megválthatja őket. Mindezt Elizabeth Lim még megfűszerezi keleti hangulattal – no meg jó sok ínycsiklandó étellel.
A Szombat nem egy könnyen felejthető könyv. Nem is akar az lenni. Inkább azok közé tartozik, amelyek lassan hatnak, de aztán sokáig velünk maradnak. Mint egy különösen tiszta pillanat, amely után már nehezebb ugyanúgy látni a világot.
Nyers, merész, letisztult, biblikus. Mátyus Melinda Inkább az enyém című elbeszéléskötete könnyen olvashatósága ellenére húsba maró olvasmány.
A Kis világok az érzékelés és az érzékenység regénye: a meg nem szűnő figyelemé, a folyamatos éberségé. Caleb Azumah Nelson szövege egy Londonban élő, ghánai származású fiatal, Stephen életének mélységeit és magaslatait beszéli el; szól zenéről, táncról, gasztronómiáról, de döntően az emberi kapcsolatokról, legyen szó családról, szerelemről vagy barátságról.