SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Horoszkópod összeállítása komoly szaktudást igényel, bolygók és csillagok állásának elemzésén múlik, ami bevalljuk, távol áll tőlünk. Játékból viszont csillagjósok hangját utánozzuk és elképzeljük könyvespolcodat, melyik az a könyv, amelyik illene hozzád. Könyves horoszkópodat humorral olvasd, könyvtárosok írták, remélve, hogy mosolyt csalnak az arcodra és könyvkölcsönzésre csábítanak. Jó olvasást kívánunk! A...
Szokásunkhoz híven a Szegedi Tudományegyetem által szervezett Tavaszi Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódva, Könyvtárunk számos előadást és kiállítást szervez. Ennek keretében 2026. május 12-én meghívtuk körünkbe Dr. Barna Barnabás csillagászt, az SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék tudományos munkatársát, aki az üstökösök fizikájáról, a meteorrajzásról és az elmúlt években nagy médiafigyelmet kapó csillagközi objektumokról,...
Ebben az évben ünnepeljük a Szieszta-polc 11. születésnapját, ebből az alkalomból szeretnénk megosztani, mely könyveket kölcsönözték a polcról legtöbben 2026 első felében. Irodalom Heather Gudenkauf: Az éjjeli látogató (bűnügyi regény)Egy ház. Egy éjszaka, amely mindent megváltoztat. És egy rakás titok. Emilia Hart: Vészlény (történelmi regény)A regény három idősíkon játszódik. Altha...
Bár bizonyos részein eljárt az idő, minden más tekintetben viszont a mai napig frissnek ható történet a Jeripusz. Erényeit tekintve egy érdekes állomása a magyar fantasztikus irodalomnak, amiről kár lett volna, ha lemaradunk egy újrakiadás híján.
Ughy Szabina novelláskötete pátosz nélküli, őszinte vallomás a nőkről, a nőkhöz. Az elbeszélők minden novellában más életkorú és más életkörülmények között élő nők, akiknek a sorsa mégis általános kérdésekre hívja fel a figyelmet.
A 2005-ben 81 éves korában meghalt Nyers István jóval kevesebbek tudatában lehet(ett) ott mint híres magyar futballista – a mostani kiadvány nem titkolt célja, hogy ezt az adósságot törlessze. Nyers regényes élettörténete és jelleme bőven ad muníciót ehhez: amellett, hogy világklasszis játékos volt, balfogásai és celebléte is állandó témát szolgáltattak már akkoriban is.
Új „Jókai-regény” született Szécsi Noémi tollából. A szerző nőtörténeti szempontból, Jókai anyja, feleségei, nevelt lányai és más nőrokonai szemszögéből rajzolja meg a 21. századi olvasó számára a nagy mesemondó portréját.
Ami különösen izgalmas benne, az az, hogy a szerző már ezekben a korai írásokban is lényegében a botrányát meghatározó felvetéseket járta körül: a kisebbségi és többségi társadalom közti együttélés szabályait, az őslakosok kényszerintegrációjának traumáit, valamint a nyelvtörvényeknek, a nevek keresztényesítésének, a kulturális tilalmaknak és a családok szétszakításának generációkon átívelő romboló hatásait.
Kétségtelen, hogy Géczi-verskötetet olvasni nem könnyű, a nyelvi, szerkesztésbeli, időkezelési kollázsoló, mozaikos alkotásmód szövegről szövegre haladva, illetve a teljes korpusz érdemi befogadása terén is kihívást, próbatételt jelent.
Húsbavágó történet egy 18 éves vidéki lányról, akinek a nagyvárosba költözve a kiszolgáltatottság fájdalmas érzésével kell szembesülnie? Vagy bizarr kalandozások sora a Budapest nevű bolygón egy droid társaságában? Erdős Virág új könyvében mese és valóság szétválaszthatatlanul összefonódik.
Felnőttnek, gyereknek egyaránt élvezetes olvasmány ez, és bár simán el lehet utazgatni a villamoson anélkül, hogy bármit tudnánk a működéséről, a hátteréről, egészen más élmény a Kovács-Szinvai páros könyvének elolvasása után. Más, és jobb is.
Bak Róbert az irodalom eszközeit használva elmondja, megosztja tapasztalatát, hozzájárul a társadalom számára tabusított téma, a halállal való szembenézés tárgyiasításához. Az első és utolsó verseit tartalmazó kötet tétjei épp ezért egyszerre személyesek és közösségiek: arról beszél, amire gondolni sem merünk, nemhogy beszélni róla.
Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.