SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A bejegyzés címének második fele a szegedi egyetemi könyvtár Keleti Gyűjteményének gerincét adó Ligeti Könyvtár egykori tulajdonosának, Ligeti Lajosnak nagyhatású, kétkötetes művének címéből (A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van) származik. Ahogy a honfoglalás előtti és Árpád-kori magyarság és magyar nyelv török kapcsolatainak megvan a maga története, megvan...
A 21. Egyetemi Tavasz rendezvénysorozat 2026. április 13. és május 22. között zajlik a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A hagyományos eseménysorozat tudományos, kulturális, ismeretterjesztő, sport- és művészeti programokat, valamint kari napokat kínál, melyet az SZTE Kulturális Iroda szervez 2004 óta minden áprilisban. Könyvtárunk idén is örömmel csatlakozott a programsorozathoz a következő...
Régi magyar irodalmi körökben viszonylag gyakran használt kifejezés a „lappangó” forrás. Azokat a köteteket, kéziratokat nevezik így, amelyek létezése bizonyított, néhány évtizede talán már tanulmány is született róluk, időközben azonban eltűntek a kutatók szeme elől, és jelenleg ismeretlen helyen találhatók. Fuchs Mihály énekeskönyve pontosan ebbe a kategóriába tartozik. Stoll Béla...
Be lehet tölteni egy halott testvér szerepét? Mit jelent úgy felnőni, hogy az ember tudja, valaki mást akartak helyette? Annie Ernaux A másik lány című kötete tömör, de annál elgondolkodtatóbb olvasmány arról, milyen szembenézni valakinek az emlékével, akit sose ismerhettünk, de mindig is éreztük a jelenlétét az életben.
Mint a könyv alapkonfliktusa is sejteti, a Bábel egyszerre alternatív történelmi fantasy, fejlődésregény és ízig-vérig posztkolonialista történet. Ugyanis egy viktoriánus kori, Charles Dickens műveit idéző szituációt fordít át fokozatosan a gyarmatról érkező főszereplő nézőpontjába – úgy, hogy közben végig megőrzi a főszereplő birodalomhoz való kötődését.
A Jászai Mari feltámasztása színdarabjai, bár valamilyen formában egytől egyig múltbeli eseményekhez és/vagy személyekhez kapcsolódnak, félreérthetetlenül a máról szólnak.
Ám a Sir Gawain és a zöld lovag mégsem a lovagi élet szatírája, hanem egy nagyon enigmatikus fejlődésregény. Egy fiatalember kilép élete megszokott keretei közül, elveszik a vadonban, a legyőzhetetlennek látszó természetben, és eközben szembesül önmaga korlátaival és az emberi motivációk végtelen összetettségével.
Linda Boström Knausgård bipoláris zavarának mélységeiről már olvashattunk a volt férj világsikerré vált, Harcom című regényfolyamában, ezúttal azonban belülről követhetjük végig, hogyan vált át az elme egy csapásra a mély depresszióból az eufória állapotába, majd süllyed bele újra a múlhatatlan szorongásba.
A Harlemi kavarás és mostani írásunk tárgya, az Alvilági becsület is egyszerre bűn-, család- és városregény.
Péterfyék könyve nem csak a szakrális műemlékekbe, múzeumokba, vendéglőkbe enged bepillantást, de az élő városok sajátos fillingjét is megidézi: a templomok hűvös csendjét, az utcák- terek zsibongó életzaját, a sikátorok olíva olaj illatát, mindezek, elevenszerűen hatnak az olvasó receptoraira. S ami a legfontosabb a sorok közt ott vibrál a bennszülöttek, a hangos olaszok kiapadhatatlan, minden nemzet számára példát adható életkedve is.
Oravecz Imre sohasem volt arról ismert, hogy elrejtené személyes tapasztalatait, de a 2018-tól 2023-ig írt, rövid naplóbejegyzésekből álló Alkonynaplója a korábbi kötetekhez képest új céllal gazdagszik: arra hivatott, hogy szembeszegüljön az elmúlással.
A kétkötetes mű nem könnyű olvasmány, mélyreható műfaji elemzéseivel a könyv mindenekelőtt filmmel foglalkozóknak, a filmes szakmának szól, de aki érdeklődik a régi magyar filmek iránt – mely igényt egyes tévécsatornáink rendszeresen ki is elégítenek –, annak is élvezetes időtöltést jelenthet. A második kötetből a régi filmek szerelmesei megismerhetik a műfaj jelentős hazai klasszikusait, a szép tipográfiájú, igényes küllemű könyv korabeli filmképei pedig megidézik kedvenc színészeiket is.
Gabriel Zuchtriegel régész, a Pompeji Régészeti Park igazgatója személyes hangvételű kötetében mesél az emberekről, a vulkán kitöréséről, az épületekről, a korabeli hangulatról. Közel hozza hozzánk Pompeji fénykorát és részletesen bemutatja a pusztulását.