SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Szokásunkhoz híven a Szegedi Tudományegyetem által szervezett Tavaszi Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódva, Könyvtárunk számos előadást és kiállítást szervez. Ennek keretében 2026. május 12-én meghívtuk körünkbe Dr. Barna Barnabás csillagászt, az SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék tudományos munkatársát, aki az üstökösök fizikájáról, a meteorrajzásról és az elmúlt években nagy médiafigyelmet kapó csillagközi objektumokról,...
Ebben az évben ünnepeljük a Szieszta-polc 11. születésnapját, ebből az alkalomból szeretnénk megosztani, mely könyveket kölcsönözték a polcról legtöbben 2026 első felében. Irodalom Heather Gudenkauf: Az éjjeli látogató (bűnügyi regény)Egy ház. Egy éjszaka, amely mindent megváltoztat. És egy rakás titok. Emilia Hart: Vészlény (történelmi regény)A regény három idősíkon játszódik. Altha...
Mikrobiom, laktofermentáció, pre- és probiotikum, diszbiózis… csak néhány azok közül a fogalmak közül, amelyekkel egy egészségtudatos olvasó manapság lépten-nyomon találkozik. De mégis mi az a laktofermentáció? Modern hóbort vagy ősi tartósítási módszer? Egyáltalán mit nevezünk erjedésnek és milyen típusai vannak? Ezekre és hasonló kérdésekre kaphattak választ szemfüles látogatóink, akik megtekintették...
Húsbavágó történet egy 18 éves vidéki lányról, akinek a nagyvárosba költözve a kiszolgáltatottság fájdalmas érzésével kell szembesülnie? Vagy bizarr kalandozások sora a Budapest nevű bolygón egy droid társaságában? Erdős Virág új könyvében mese és valóság szétválaszthatatlanul összefonódik.
Felnőttnek, gyereknek egyaránt élvezetes olvasmány ez, és bár simán el lehet utazgatni a villamoson anélkül, hogy bármit tudnánk a működéséről, a hátteréről, egészen más élmény a Kovács-Szinvai páros könyvének elolvasása után. Más, és jobb is.
Bak Róbert az irodalom eszközeit használva elmondja, megosztja tapasztalatát, hozzájárul a társadalom számára tabusított téma, a halállal való szembenézés tárgyiasításához. Az első és utolsó verseit tartalmazó kötet tétjei épp ezért egyszerre személyesek és közösségiek: arról beszél, amire gondolni sem merünk, nemhogy beszélni róla.
Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.
Összességében tizennyolc beszélgetést gyűjtött össze ebben a kötetben, hogy elgondolkoztassa az olvasót, mennyit változott a világ tudománya az elmúlt három évtized alatt. S hogy e kiváló elmék „jóslatai” valóra váltak-e napjainkra?
Ismert jelenség, hogy a regényhősök tetteit vagy testi tüneteit olvasáskor lelkiállapotuk kifejeződéseiként értjük meg. E megbízható mechanizmus az őskőkorban alakult ki, amikor a bővülő társas életben szükség lett a viselkedéseket értelmező képességre és a reakciók megjóslására, az elmeolvasásra.
„Vida Gábor legújabb regénye, a Senkiháza egy kitűnő ecsetvonásokkal megfestett életkép, amelyből azonban hiányoznak a színek. Az általa teremtett világban nincs igazi boldogság vagy tettvágy, az emberi sorsok éppúgy ki vannak téve a hatalomnak, mint a vízturbina lapátjai a folyó sodrásának. Vida megfosztja Erdélyt a mítoszoktól, és a történelmi hitelességet...
EP életműve egy nem-kanonikus korban kanonikus és egy nem derűs korban ontológiai derű hatja át, hadd írjam le, bár tudom, megölne ezért: Esterházy Péter – adomány.
Családregény, aparegény, betegségtörténet, autofikció, Bildungsroman – mindez egy város történetébe ágyazva. Sőt, még egy kis monarchiatörténet is színezi.
A Káprázatos testünk térképe szokatlan rákregény, egy „emberi testben tett vizuális utazás” (72), egy haldokló nő története a bőrébe, húsába, végtagjaiba íródott emlékek és élmények állomásain keresztül.