SZTE Klebelsberg Könyvtár
A tea nemcsak ital, hanem rituálé és kultúra is, amely évszázadok óta elbűvöli az embereket szerte a világon. Legyen szó az angol ötórai teáról, a japán teaszertartásról vagy épp egy hideg téli estén elfogyasztott csésze forró italról, a teázás élménye sokak számára különleges pillanatokat jelent. Ebben a blogbejegyzésben olyan könyveket...
Új rovatunkban minden héten megosztunk egy-egy képet, melyeket a Pesti Napló digitalizálása közben gyűjtöttünk össze. Érdekesek, különlegesek, meghökkentőek vagy akár viccesek, egy dologban biztosan hasonlítanak: segítségükkel utazhatunk az időben, hiszen majdnem 100 évvel ezelőtt készültek, jelentek meg. Korabeli sörreklám: a Dreher Bak a Dreher Sörgyárak Zrt. saját recept alapján készülő,...
Könyvtárunk 1. emeleti olvasótermében 2015 óta működik a Szieszta-polc, amelynek négy polcát a gyerekkönyvek foglalják el. Olvasói elégedettségmérésben kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy olvasóink szeretnék, ha több ifjúsági, szórakoztató irodalom is helyet kapna az olvasóteremben. Így jött létre a Szieszta-polc, ahol a kezdetektől vannak gyerekkönyvek is. Egy egyetemi könyvtár esetében felmerülhet...
Feszültséggel, súlyos pillanatokkal és kérdésekkel teli regény ez, melyben épp úgy helye van horrorisztikus részeknek, mint egészen meghitt pillanatoknak. Felkavaró, furcsa könyv, legalább annyira szépirodalom, mint fantasy.
Empoli mintegy visszájára fordítja Szurkov posztmodern világnézetét, aki az embereket és a tényeket is fiktívként kezeli. A Kreml mágusában ezzel szemben a főhős a fiktív, a szereplők és a tények valósak, vagy legalábbis valós emberekhez és eseményekhez kapcsolódnak.
Fikció. Sci-fi. Játék a képzelettel. Vagy mégsem?
„Lássuk, vihetünk-e egy kis káoszt az eddigi kellemesen unalmas életedbe.” Ez a mondat tökéletesen jellemzi ezt a regényt. Mert ha elolvasod garantáltan részed lesz némi káoszban a lehető legjobb értelemben véve.
A Lányos apában ugyanis termékenyen keveredik a múlttal való számvetés, emlékfeldolgozás a jelen rendkívül érzékeny megfigyeléseivel, a gyereknevelés sajátos tapasztalategyüttesével.
Az 1984-es születésű olasz a ’90-es években született, és az internet, valamint az ehhez szervesen kapcsolódó globalizáció fellendülésének sodró erejű szakaszában felnőtté váló generáció mára már igen tipikus tagjaira koncentrál, mégpedig a „digitális nomádokra”, akik szüleiket, barátaikat, szülőföldjüket hátrahagyva mindössze egyetlen laptop segítségével kívánnak boldogulni a világ nagyvárosaiban.
Bár a két mű öt év eltéréssel íródott, mégis szerves egységet alkotnak és megvan bennük minden, amiért Ernaux kiemelkedő író: az autofikció, a szikár, szenvtelen, tűpontos mondatokból felépített világ, melyben egyszerre jelenik meg a személyes és a kollektív emlékezet, a történelem tükröződése egyéni sorsokban.
Dr. Kárpáti György nyolc fejezetet szentel benne nyolc filmműfajnak, amelyeknek áttekinti a történetét és a helyét a társadalom szemében. Esettanulmányok és bensőséges vizsgálatok helyett átfogóbb olvasmányok várnak, amelyek végigveszik a vígjáték, a sci-fi, a fantasy, az akciófilm, a kalandfilm, a katasztrófafilm, a háborús film és a képregényfilm történetét a filmipar hajnalától (már ahol) napjainkig.
A történet ismeretében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a Gyilkosság az Orient Expresszen nem véletlenül lett a szerző egyik legnépszerűbb regénye, hiszen minden megvan benne, ami megragadja az olvasók képzeletét: titokzatos és véres gyilkosság, ismeretlen indíték, látszólag megdönthetetlen alibik – no meg a kis belga detektív „bűbájos” személye.
Penge nem járt egyetemre, sőt olvasni sem tudott, mégis minden nap könyvtárba járt. Hajnalban, dél körül és este nézett be, az irodalom hidegen hagyta, de egy-egy tányér ételt szívesen elfogadott a biztonsági személyzettől. De ki is Penge? A Facebookon vele kezdtük egyszer az évet, jobban mondva a segítségével tolmácsoltuk a...