Szolcsányi Ákos: Dávid családjai
Szolcsányi Ákos regénye az ún. deheroizáló narratívák sorába tartozik: az eszményi uralkodó, hadvezér és zsoltárköltő alakját ellentmondásos személyiségként ábrázolja.
Tea Orsi: Sárkánylegendák
A sárkányok szinte mindig gonoszak, az emberek félnek tőlük. Legtöbbször negatív karakterként tűnnek fel, és nem barátságos szereplőként. A Móra Kiadó gondozásában megjelent Sárkánylegendák minden kontinensről összegyűjtötte a róluk szóló meséket, és végre elégtételt kaphatnak ezek a lények, mert kiderül belőlük, nem minden országban kapcsolódik hozzájuk félelem.
Závada Pál: Pernye és fű
Závada Pál, a Pernye és fű lapjain, ahogy korábban oly sokszor, most is alámerült a múltban, valóságos történeteit némi fikcióval vegyítve megmutatta nemcsak történelmi múltunk két fontos időszakát, hanem azt is, hogy az igazság mennyire szubjektív és személyes dolog. Az egyéni értelmezések sokféleségével illusztrálta, milyen nehéz, ha nem lehetetlen feladatra vállalkozik az, aki az igazság nyomába ered.
Lana Bastašić: Tejfogak
Miért gondolják a felnőttek, akik megélték a gyerekkort, hogy nem lehet máshogy csinálni, mint az ő szüleik? És miért nem teszik könnyebbé a saját utódaiknak a megismerést és a megértést, amiről a felnövés szól? Lana Bastašić Tejfogak című könyve tizenhárom novellában beszél a gyerektapasztalatról, arról a nézőpontról, amire nosztalgikusan szokás gondolni.
Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset és más mesék
A kötet nagy része Szádeli születéséről és későbbi kalandjairól szól. A szüleinek sokáig nem születhetett gyermeke, de vállalták a sorozatos próbatételeket, átvágtak erdőn, bokron, hegyen, völgyön, jártak a föld alatt, és rengeteg veszélyes állattal is találkoztak, de kiálltak minden próbát. Jutalmul kapták Szádelit, akinek nemcsak az érkezése varázslatos, hanem az aranyecsete is, amellyel bármit lefest, az valósággá is válik.
Kutatók Éjszakája az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban
2026. szeptember 25. péntek Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár idén is előadásokkal, bemutatókkal és kiállítással készül a Kutatók Éjszakájára. Minden érdeklődőt várunk szeretettel, kicsiket és nagyokat egyaránt. A részvétel könyvtári tagsághoz nem kötött, az utolsó bemutató kivételével minden eseményünk szabadon látogatható, nem szükséges regisztrálni. Hetedhét ország meséi – kiállítás...
„Te Mohácz mezeje, sok vitéz veszélye, rajtad édes hazánknak!” – Listius László Mohács-eposzáról
Könyvtárunk Régi Könyvek Tára és Kézirattárában számos történeti témájú kötettel találkozhat az idelátogató. Ezek sorába illeszkedik Listius László Magyar Márs, avagy Mohách mezején toertént veszedelemnek emlékezete című munkája, amely három példányban is megtalálható a gyűjteményben. A mohácsi csata ötszázadik évfordulója kapcsán érdemesnek gondoljuk megemlékezni erről a kevéssé ismert műről és...
100 éves Micimackó
Karinthy Frigyes elnevezésében Micimackó eredetileg Winnie-the-Pooh a játékmackó, aki saját nevét Christopher Robintól, Alan Alexander Milne akkor még pár éves fiától kapta. 1921-ben Londonban, a Harrods játéküzletben Edward néven árusított mackó megszeretése és elkeresztelése külön fejezet az író és fia életében, szép emlékeket idéz fel és átélt kalandokra utal. Winnipeg,...
Łukasz Barys: Csontok, amiket a zsebedben hordasz
Barys nagy sikert aratott regénye egy kamaszlány önnarrációjában megszólaltatott lehangoló társadalomrajz, amelyen keresztül egyszerre ismerjük meg a lengyel kisvárosi szegénység kilátástalan helyzetét és a bizonyos értelemben általánosnak tekinthető kamaszkori problémák mindennapiságát.
Kiss Judit Ágnes: A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul : versek
Kiss Judit Ágnes nemcsak a hátsó borítón szereplő kódexképekkel és Villonnal idézi a középkort – új kötete maga is egyfajta memento mori, az elmúlás feletti töprengés terepe – fesztelen, komor, felszabadító emlékeztető.