SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A kötet célja az életutak és tudományos teljesítmények megismertetésén túl az, hogy ösztönözze a következő nemzedéket a tudományos kutatásra, és az ez által kiváltott különleges örömökre.
Életünk színhelye a négydimenziós téridő, amelyre sajátos geometriai szabályokat ír elő a természet. A sok szemléletes ábrával magyarázó könyv ide hívja felfedezésre az olvasót, akinek a középiskolai matematikai ismereteken kívül nem lesz más útravalóra szüksége. Kétségtelen, hogy a téridő-geometria megismerése komoly erőfeszítést kíván, de a megértés öröme feltétlenül élvezetessé teszi majd a kalandozást.
„A Derűs nyelvművelés kötet 66 írása a szórakoztató ismeretterjesztés jegyében született. Megtudhatjuk többek között, hogy mit jelent a nyelvművelés 3.0, mely szabálypontok tekinthetők a helyesírás arisztokratáinak, mit csinál a korrektor, a kakasütés miért nem az, mint aminek látszik, olvashatunk a nyelvi jolly jokerekről és babonákról, a tirpák tangóról, a szexi...
Szolcsányi Ákos regénye az ún. deheroizáló narratívák sorába tartozik: az eszményi uralkodó, hadvezér és zsoltárköltő alakját ellentmondásos személyiségként ábrázolja.
De egyáltalán mi az a dűne? Miből van a homok, amiből összeáll? Ezek olyan kérdések, amelyek egyaránt feltehetőek a Dűnével és a Földdel összefüggésben is, a Tudomány a Dűne univerzumában című könyvben pedig erre, és még egy rakás hasonló kérdésre kaphatunk talán kevésbé izgalmas, de mindenképpen állati érdekes válaszokat.
Gyenge Zoltán könyve első látásra két nagyapjáról és apjáról szól. A három főhős a regényben talán elsősorban az első, illetve a második világháború, valamint a kommunizmus időszakának megszenvedője. Ha közelebbről belemélyedünk az esszéregény gondolatmeneteibe, akkor inkább az a benyomásunk támad, hogy a regény elsődleges főhőse inkább maga a szerző, aki egyes szám első személyben mondja el, hogy az ő életében hogyan jelenne meg mindaz, ami a két nagy apa és az apa életében megjelent.
Kétségtelen, hogy Géczi-verskötetet olvasni nem könnyű, a nyelvi, szerkesztésbeli, időkezelési kollázsoló, mozaikos alkotásmód szövegről szövegre haladva, illetve a teljes korpusz érdemi befogadása terén is kihívást, próbatételt jelent.
Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.
Összességében tizennyolc beszélgetést gyűjtött össze ebben a kötetben, hogy elgondolkoztassa az olvasót, mennyit változott a világ tudománya az elmúlt három évtized alatt. S hogy e kiváló elmék „jóslatai” valóra váltak-e napjainkra?
Ismert jelenség, hogy a regényhősök tetteit vagy testi tüneteit olvasáskor lelkiállapotuk kifejeződéseiként értjük meg. E megbízható mechanizmus az őskőkorban alakult ki, amikor a bővülő társas életben szükség lett a viselkedéseket értelmező képességre és a reakciók megjóslására, az elmeolvasásra.