SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Ha az ember úgy dönt, hogy belekezd a Csillagkorbácsba, talán az első és legfontosabb elem, hogy el tudja engedni a prekoncepcióit, és elfogadja, hogy valami mást, valami kevésbé dűnéset kap, és ne hasonlítgassa az író korábbi munkáihoz. A regény önmagában is különleges utazás, néhol kicsit kevés, de azért be tudja rántani az olvasót.
Milyen kilátásai és vágyai lehettek egy keletnémet lánynak a berlini fal leomlásakor? Milyen feladat a mában nőnek lenni? Terézia Mora új könyve nagyívű, mégis személyes történetben keresi a választ ezen kérdésekre, miközben Muna Appeliusban olyan összetett, ellentmondásoktól sem mentes főhőst teremt, aki megtestesíti és elszenvedi mindazt, amiért a #metoo mozgalom szót emelt, ám jelleme és motivációi mégsem meríthetők ki teljesen az abúzustörténet címszóval.
Mi már tudjuk, amit Alekszej Navalnij csak némi öniróniával írt le észak-szibériai börtönének cellájában: a Hazafi című könyve tényleg emlékmű lett – annak minden erejével és gyengeségével.
A Tiltott füzet lapjain egy átlagos, negyvenes évei elején járó családanya naplójába pillanthatunk be, aki érzelmei, gondolatai értelmezése során rádöbben arra, hogy a hétköznapok darálójában talán elveszítette önmagát. És az is kiderül, hogy naplót írni és szembenézni önmagunkkal nemcsak felszabadító, de veszélyes is.
„Bár Alasdair Gray neve eddig a magyar olvasók számára idegenül csenghetett, és az is lehet, hogy talán csak a filmnek hála, de nagyszerű dolog, hogy magyarul is olvasható a Szegény párák, hiszen olyan kérdéseket feszeget a hitelességgel, a személyiségfejlődést befolyásoló hatásokkal vagy, ami talán a legaktuálisabb, a különböző szűrőkön hozzánk...
Legújabb kötetének érdeme azonban nem ebben keresendő, hanem abban, hogy átérezhetővé tette, milyen ma székelynek lenni, és emlékezteti értelmezőit arra, hogy nélkülük (és irodalmuk nélkül) valami esszenciálisat veszítenénk el kultúránkból.
Fürdőruhák, albérletek, lakóparki medencék. Mostohatestvérek és mostohaapák. Tériszony, halálvágy. Édesjó, Gyertya. Csirkefej, emlékbetörés. Rövid, tömény mondatok.
Igen, jogos a könyv címe, Neandervölgyiek. Hiszen a neandervölgyi ősember egyesek szerint kihalt, mások szerint pedig tovább élt a homo sapiens sapiensisszel keveredve, akik mi vagyunk; erőszaktól szabdalva és erőszakot alkalmazva, ábrándos és inkább sikertelen keresésben.
Bödőcs Tibor új kötete, a Prímszámok hóesésben önmeghatározása szerint miniatűrök gyűjteménye, amelyben rövid és még rövidebb írások sorakoznak, és végérvényesen választ ad a kérdésre, hogy Bödőcs egy humorista, aki ír, vagy egy író is, akinek legfontosabb eszköze a humor.
Az Anjouk ciklus kilencedik kötete viszonylag rövid időszakot ölel fel, hiszen a cselekménye 1347 és 1350 között játszódik, viszont Európában komoly változások történtek ebben az időben. A legfontosabb a fekete halál felbukkanása volt, ami főként a fejlettebb részeken okozott hatalmas pusztítást.