SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A francia irodalom punk sztárja kőkeményen beleáll a provokatív kérdésekbe: a szexuális zaklatás, MeToo, öregedés, függőség és a közösségi média társadalmunkra gyakorolt hatása is kendőzetlenül felmerül a Kedves idióta című regényben. Virginie Despentes eljuttatja az olvasót oda, hogy szélsőségek helyett árnyaltan és empatikusan gondolkodjon a legmegosztóbb kérdésekről.
Magyary Ágnes is kapcsolódik ehhez az irodalmi törekvéshez, amikor legújabb regényében, Az örök székelyben középpontba állítja a székelységhez kapcsolódó képzeteket, feleleveníti a székely mítosz elemeit.
Pataki Éva sorrendben negyedik nagymamakönyvében még „házi lélekgyógyászával”, azaz pszichológusával tárgyalta meg a háromgenerációs családi élet, vagy általában a nagycsaládos lét minden ajándékát és buktatóját, most azonban, jellegzetesen huszonegyedik századi módon, a korábbi, meg nem nevezett szakértő hölgy szerepét a MI, azaz a Mesterséges Intelligencia, „a megértő és bölcs ChatGPT” vette át.
Milyen kilátásai és vágyai lehettek egy keletnémet lánynak a berlini fal leomlásakor? Milyen feladat a mában nőnek lenni? Terézia Mora új könyve nagyívű, mégis személyes történetben keresi a választ ezen kérdésekre, miközben Muna Appeliusban olyan összetett, ellentmondásoktól sem mentes főhőst teremt, aki megtestesíti és elszenvedi mindazt, amiért a #metoo mozgalom szót emelt, ám jelleme és motivációi mégsem meríthetők ki teljesen az abúzustörténet címszóval.
Mi már tudjuk, amit Alekszej Navalnij csak némi öniróniával írt le észak-szibériai börtönének cellájában: a Hazafi című könyve tényleg emlékmű lett – annak minden erejével és gyengeségével.
A Tiltott füzet lapjain egy átlagos, negyvenes évei elején járó családanya naplójába pillanthatunk be, aki érzelmei, gondolatai értelmezése során rádöbben arra, hogy a hétköznapok darálójában talán elveszítette önmagát. És az is kiderül, hogy naplót írni és szembenézni önmagunkkal nemcsak felszabadító, de veszélyes is.
Legújabb kötetének érdeme azonban nem ebben keresendő, hanem abban, hogy átérezhetővé tette, milyen ma székelynek lenni, és emlékezteti értelmezőit arra, hogy nélkülük (és irodalmuk nélkül) valami esszenciálisat veszítenénk el kultúránkból.
Fürdőruhák, albérletek, lakóparki medencék. Mostohatestvérek és mostohaapák. Tériszony, halálvágy. Édesjó, Gyertya. Csirkefej, emlékbetörés. Rövid, tömény mondatok.
Igen, jogos a könyv címe, Neandervölgyiek. Hiszen a neandervölgyi ősember egyesek szerint kihalt, mások szerint pedig tovább élt a homo sapiens sapiensisszel keveredve, akik mi vagyunk; erőszaktól szabdalva és erőszakot alkalmazva, ábrándos és inkább sikertelen keresésben.
Az Anjouk ciklus kilencedik kötete viszonylag rövid időszakot ölel fel, hiszen a cselekménye 1347 és 1350 között játszódik, viszont Európában komoly változások történtek ebben az időben. A legfontosabb a fekete halál felbukkanása volt, ami főként a fejlettebb részeken okozott hatalmas pusztítást.