Szabados Attila: Vérsűrűség
Szabados Attila első kötetének lírai alanya alászáll a családi múltba, hogy megmutassa, több út vezet a másik elvesztésének artikuláláshoz.
Szabados Attila első kötetének lírai alanya alászáll a családi múltba, hogy megmutassa, több út vezet a másik elvesztésének artikuláláshoz.
A Római történetek szereplőinek sorsán keresztül mindannyian átélhetjük, hogy az otthon valójában nem csupán egy hely, hanem egy pillanat vagy érzés, amelyre saját korlátaink ellenére – vagy éppen azok révén – mindannyian rátalálhatunk.
Az erőszak, a halál vagy éppen a magány témáiról érzelgősség nélkül, sallangmentesen írni nem kockázatmentes kihívás, Kiss Tibor Noénak azonban sikerül. Legújabb regényében páratlan tudatossággal jár körül súlyos kérdéseket, miközben elemi erővel hat az olvasóra. Egy Baranya megyei faluban vagyunk, ahol a harmincas narrátor saját múltjának képei közt bolyong, míg férje a messzi Szibériában kutat. Hogyan lehet feldolgozni az elfelejthetetlent? És van-e esély a megbocsátásra?
Galló Olga holokausztnaplója, a Tíz hónap Babilon egyedülálló írás, hiszen nem emlékek utólagos leirata, hanem a lágerélet, majd az azt követő szökés, rejtőzés, és a szovjet hadseregtől körülzárt Breslau ostromának egyidejű leírása. A szerző ezen felül újságíró, aki számára az írás létszükséglet. A kötet utóélete, kiadástörténete pedig majdnem olyan elképesztő, mint a tartalma.
Amikor az ember könyvet olvas, gyakran ráismer a vele is megtörtént élethelyzetekre, gúnyosan vagy haraggal telve szemléli a gazdag cégvezetők mocskos játszmáit, fejére csap a naiv hétköznapi figurák hiszékenységét látva, vagy megkönnyez egy tragikus elbeszélést, mindezt úgy, hogy a valóságban nap mint nap találkozik hasonló történetekkel, és mindegyik mellett közömbösen elhalad. Rényi Ádámot olvasva valami egészen más történik, az ő történeteit lapozgatva eltűnik a közöny.
Mintha ecsettel kezdene festeni, ugyanilyen finoman, vagy mintha hangról hangra, óvatosan próbálgatna zenei tételeket, amelyekben szintúgy benne van a mindenség tisztelete és a feléje irányuló szeretete. És éppen ezek a finom mozdulatok a írásban/leírásban hatnak olyan nyugtatólag az olvasóra, mint maga a havazás. Szép is, andalító is és lélekemelő.
A Mészöly-díjas Szeifert Natália negyedik könyve egyedülálló abban, hogy egy nagyon jól eltalált narratívával, fordulatos cselekményvezetéssel, kitűnő ember- és valóságismerettel regénybe transzponálja ezeket az izgalmas kérdéseket, a kortárs irodalmat kiemelkedő, karakteres darabbal gyarapítva.
Török Lajos tanulmánykötetét bátran ajánlom a Jókai műveinek fogadtatástörténete iránt érdeklődők számára. Izgalmas problémafelvetéseivel, a logikailag jól követhető szemléltetéseivel a Jókairól szóló szakirodalom értékes darabjai közé emeli a kötetet.
Pontosan ebben rejlik a mű egyik csodája, ugyanis a 18 éves koráig bemutatott, Rezesfejű Démon, polgári nevén Damon Fields számtalan tragédiával ütközik, mégis képes hatalmas lélekjelenléttel reflektálni a zűrökre, így Kingsolver egyszerre komoran tűpontos, ugyanakkor elképesztően laza, cinikus humorban dúskáló fogalmazásmóddal hoz létre príma figurarajzot.
A mű a legendás, somogyi Rosseb-ezred és utódalakulatai, pontosabban azok egy katonája, Kis János szemüvegén keresztül követi végig a két világháborút, illetve az ’56-os forradalmat és annak megtorlását.