Cimke: tudománytörténet

Inzelt György: Természettudomány háborúban és békeidőben : kémikusok, találmányok, felfedezések

Honnan ered a magenta szín elnevezése, és mi köze van egy csatához? Ha a Nobel-díjra aspirál valaki, a tudományos teljesítmény mellett esetleg a személyes kapcsolatok kiépítése is fontos lehet? Ha pedig az uralkodótól függ valaki sorsa, akkor lehet-e alapozni a tudományos karriert dicsőítő költeményekre?
Ezeknek a viccesnek tűnő, de nagyon is komoly kérdéseknek a segítségével a tudomány és a tudósok elvontnak tűnő világába tekinthet be az olvasó.

Arnold van de Laar: Kés alatt – A sebészet történetének legemlékezetesebb műtétei

A civilben sebész Van de Laar ismert emberekhez kapcsolva vesz végig esettanulmányokat, a maguk korában forradalmi vagy éppen általánosan és hibásan elterjedt sebészeti gyakorlatokat. Szerencsére nem elégszik meg azzal, hogy a műtétek leírására szorítkozzon. Ha nem figyeltünk oda eléggé oda biológiaórán, egy csomó dologban megvilágosodhatunk a testünk működéséről, fertőzések és a rák terjedésének mechanizmusáról, azt is megtudhatjuk, hogy már azzal egy rakat elváltozásra, betegségre kell számítanunk, hogy az emberős Australopithecus két lábra állt.

Horváth Balázs: A beteg bolygó : a fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete

Az enciklopédikus munka globális látlelete szívderítőnek cseppet sem mondható képet tár elénk korunk környezeti, energetikai és demográfiai problémáinak bemutatásával. A mezőgazdálkodásra való áttérés, valamint a tudományos és technikai forradalom váratlan következményekkel szembesítette az emberiséget: a napjaink korszelleméből fakadó, mindnyájunk által evidensnek gondolt vélekedéssel szemben az egyéni életminőség valójában nem javult, hanem romlott.

Hargittai Balázs, Hargittai István: A marslakók bölcsessége

Ez a könyv öt híres tudósról szól, akik hasonló pályát futottak be a huszadik század rögös körülményei között. Hargittai Balázs és Hargittai István könyve az öt tudós írásaiból vett idézeteken keresztül mutatja be nézeteiket, érzéseiket és bölcsességüket, amihez a szerzők megjegyzéseket is fűznek. Mindezek együtt magával ragadó, emlékezetes és időnként provokatív olvasmányt nyújtanak.

Hargittai Magdolna: Nők a tudományban határok nélkül

A tudomány legmagasabb szintjein a nők éppúgy alulreprezentáltak, mint a társadalom egyéb területein. Hargittai Magdolna ennek is utánajárt, amikor az elmúlt két évtized során számos kiemelkedő női fizikussal, kémikussal, orvosbiológussal, a modern technológia kutatóival és más területek képviselőivel beszélgetett. A jelen könyv hatvan beszélgetésen keresztül követi nyomon a női tudósok pályáját, felfedezéseit, dilemmáit, nehézségeit és sikereit.

Hargittai István: Eltemetett dicsőség avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót?

A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig

A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentő kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják.

Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság, avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket?

Az ilyen és a hasonló példák emberközelségbe hozzák a tudományos felfedezéseket és a felfedezőket. Rajtuk keresztül az olvasó szórakoztató módon tájékozódhat olyan felfedezésekről, amelyek modern életünk mindennapjait is befolyásolják.

Philip J. Davis, Reuben Hersh: A matematika élménye

A két neves matematikus azokra az igazán nem könnyű alapkérdésekre keresett választ, hogy mi a matematika tárgya, módszere, milyen a természete, milyen szerepet tölt be a kultúrában. Igen izgalmas és eredeti a téma, s a megközelítése is sokoldalú. A szerzők nem egyszerűen a saját véleményüket mondják el, hanem sokoldalú történeti, tudományelméleti és módszertani szempontból elemzik a fellelhető különböző, egymásnak ellentmondó, vagy egymást kiegészítő véleményeket.Mindezek alapján a modern matematikáról, annak alapvető kérdéseiről egy eleven, színes kép tárul az olvasó elé.