Garaczi László: Weszteg
Garaczi László legújabb kisregénye egy megérkezni nem akaró világvége fenyegetésének árnyékában szétbomló szerelmi viszony érzékletes beszámolóját adja.
Garaczi László legújabb kisregénye egy megérkezni nem akaró világvége fenyegetésének árnyékában szétbomló szerelmi viszony érzékletes beszámolóját adja.
Tonelli Sándor életműve nemrégiben könyvtárunk látóterébe került, mivel gazdag munkássága során Szeged történetének dokumentálása is jelentős szerepet kapott. Ez a szegedi helytörténetet kutatóknak, így több olvasónk számára is értékes forrást jelent. Műveit digitalizáltuk, így azok elektronikus gyűjteményünk részeként teljes szövegükben kereshetővé, és hozzáférhetővé váltak. Életútja megismerése során feltárul előttünk, hogy...
Könyvtárunk első emeleti olvasótermében 8 éve működik a Szieszta-polc, amely a szórakoztató irodalomnak ad helyet. Népszerűségét mutatja, hogy a tavalyi évben megközelítőleg 4400 könyvet kölcsönöztek a polcról. Lássuk most azokat a könyveket, amelyeket az elmúlt egy évben a legtöbbet kölcsönöztek a Szieszta-polcról! SZIESZTA I: a népszerű krimi, sci-fi, fantasy, romantikus...
Ha egy könyvtár beszerzéseire gondolunk, általában a könyvek jutnak először az eszünkbe. Ahol viszont van kötészeti műhely is, ott a könyvek mellett a felújításhoz szükséges eszközökhöz, alapanyagokhoz való hozzájutás legalább akkora örömet okoz, mint amikor új kiadvány érkezik. Ugyanis ezek a beszerzések adják az alapját annak, hogy az Olvasók a...
Új rovatunkban minden héten megosztunk egy-egy képet, melyeket a Pesti Napló digitalizálása közben gyűjtöttünk össze. Érdekesek, különlegesek, meghökkentőek vagy akár viccesek, egy dologban biztosan hasonlítanak: segítségükkel utazhatunk az időben, hiszen majdnem 100 évvel ezelőtt készültek, jelentek meg. A „Szent-Lukács Fürdő” csodás hőforrásai sok évszázad betegeit gyógyítják!(Pesti Napló – ingyenes képes...
2024-ben a Kosáry Kuratórium javaslatára az Egyetem Szenátusa Kosáry Domokos-díjat adományozott dr. Mader Béla, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának nyugalmazott főigazgatójának.
Az Élni tovább ugyanakkor nem hazudik a címével: megterhelő olvasni, de mégsem a borzalmak hangsúlyosak a könyvben, hanem a szépen felépített katarzisok. Sőt, megkockáztatható, hogy Abgarjan írja a legszebb zárómondatokat, amik sorra szíven döfik az olvasót. Mindezt úgy, hogy az író megismétli az Égből hullott három alma bravúrját, és a novelláskötet úgy életigenlő, hogy közben nem tiszteletlen a veszteségekkel szemben, nem csúszik át olcsó giccsbe, nem használja ki a tragédiát.
Endó mindvégig ügyesen egyensúlyozik a fergeteges humor és a Gaston által látott borzalmak bemutatásának kegyetlensége között, érdekes hangulatot adva ezzel művének. Ám poénok ide, szörnyűségek oda, egy dolog mindvégig állandó marad, mégpedig a francia együgyűen őszinte hite a jóban és az emberekben.
Megmenteni bárkit – mondja a cím, s ezt azzal egészíthetnénk ki, hogy csak a saját történetében lehet. De mindhárom történet értékelhető egyfajta antifejlődésregényként is, amennyiben a polgári társadalomból való kiszakadás-kiíródás az eredmény, nem az integráció.
A könyv műfaját a szerző „horrorelemekkel átszőtt misztikus thrillerként” határozta meg. A történet magával ragadó, és valóban horrorisztikus, azonban több puszta rémtörténetnél. A hagyományok megismerése, a felidézett mesék és a megelevenedő misztikus alakok a hitetlenség, az ismeretlennel való szembenézés és az attól való félelem kérdéskörét tárják az olvasó elé, Nail karaktere pedig hitelesen mutatja be a Z- és alfa-generációra jellemző kiégettséget is.