Sjón: Az Argó suttogása
Isteni és emberi idő és tér találkozik össze Sjón Az Argó suttogása című kötetének lapjain, amiben a szerző kettős utazásra invitál: egy az Északi-tengeren a II. világháború után, egy az argonautákkal az Aranygyapjú nyomában.
Isteni és emberi idő és tér találkozik össze Sjón Az Argó suttogása című kötetének lapjain, amiben a szerző kettős utazásra invitál: egy az Északi-tengeren a II. világháború után, egy az argonautákkal az Aranygyapjú nyomában.
Hogyan menti meg a Földet egy csapat szenilisnek ítélt vénasszony? Hogyan tárulnak fel a legelképesztőbb kalandok, miután a 92 éves narrátor egy hallókürtöt kap ajándékba? Mi köze mindehhez egy kacsintó apácának?
Ebben az Itália-könyvben is tobzódik (torát üli) az antikvitás, a reneszánsz, van Dante, Ovidius, Homérosz, Tacitus, Vergilius, Marcus Aurelius, Mediciek, Garibaldi, igen szórakoztató karneválban vonul föl az egész európai történelem, de a liguriai borjútekercs receptje és technológiai leírása hajszálpontos, fegyelmezett és érthető.
Aki egy valóban különleges nézőpontú regényre vágyik, annak tökéletes választás lehet A nő, aki szerette a rovarokat.
Nem a háborúról és a halálról mesél, hanem az elpusztított életet akarja megjeleníteni a maga hétköznapi, prózai formájában.
Fecske Milán története annak a belső tartalomnak a legátélhetőbb megfogalmazása, ami elidegenedő társadalmunkból kikopni látszik. Egy élmény valódi megélése, bensővé tétele – ez lenne a tét. Fecske Milán kulturális és a történelmi tapasztalatai, és ezeknek elképesztően frappáns nyelvi megformálása egy olyan alternatív utat mutat meg, ami magát az életet teszi személyes és megismételhetetlen, egyedi és elmesélhető, tehát megélésre érdemes élménnyé.
A Buddha a padláson szerzőjét az érdekelte, hogyan feszülnek egymásnak a különböző irányú hűségeink egy krízisben, mit tesz az emberrel a beláthatatlanná táguló idő, illetve az árulás stigmája, és milyen árat kell fizetni, ha a felejtést választjuk túlélési stratégiaként.
A nemzetközi Booker-díjra jelölt ukrán Andrej Kurkov regényének középpontjában egy Szovjetunióban ragadt méhész áll, és a kérdés: mivé lesz a szovjet nosztalgiára épülő életvilág, ha szembejön vele a valóság?
A hamis részvét, a tartós elnyomás vagy a szadizmus egyaránt az empátia által lehetővé tett magatartásformák közé tartozik, ezért egy jobb társadalom kialakításához mindennek az elfojtott, sötét aspektusait is szemügyre kell venni. Fritz Breithaupt könyvének segítségével az olvasók megismerhetik ezeket az árnyoldalakat, sőt felfedezhetik a nyomait önmagukban is. A kötet számos témakörön át vezet minket, a narcizmustól és Nietzschétől a helikopterszülőkig és Angela Merkel menekültügyi politikájáig.
Hogyan függ össze a jobb és a bal kéz a joghurtkészítéssel és a DNS-sel? Miért jelentős lépés az emberiség számára a Mengyelejev-féle periódusos rendszer fehér foltjainak eltüntetése? Milyen eszmei viták kísérték az érzéstelenítés históriáját? A Rádiumlányok esete szomorú történet, a száloptika létrehozása viszont sikersztori. Simonyi Miklós vegyészprofesszor történelmi és társadalmi kontextusba helyezve tárja elénk az életünket átszövő kémia szerteágazó és színes világát.