Mátyus Melinda: Inkább az enyém
Nyers, merész, letisztult, biblikus. Mátyus Melinda Inkább az enyém című elbeszéléskötete könnyen olvashatósága ellenére húsba maró olvasmány.
Nyers, merész, letisztult, biblikus. Mátyus Melinda Inkább az enyém című elbeszéléskötete könnyen olvashatósága ellenére húsba maró olvasmány.
A Kis világok az érzékelés és az érzékenység regénye: a meg nem szűnő figyelemé, a folyamatos éberségé. Caleb Azumah Nelson szövege egy Londonban élő, ghánai származású fiatal, Stephen életének mélységeit és magaslatait beszéli el; szól zenéről, táncról, gasztronómiáról, de döntően az emberi kapcsolatokról, legyen szó családról, szerelemről vagy barátságról.
Kemény Istvánt régóta nem hagyja nyugodni a Don Quijote-téma, de nem is annyira a búsképű lovag, inkább Dulcinea figurája. 2024-ben meg is született a Lovag Dulcinea, amelynek versei Kemény saját bevallása szerint „nagyon másfélék”, mint addigi szövegei. Más a perspektívája, hangneme, a hátterében, ábrázolt omladozó világában mégis ismerősnek tűnnek a szerző poétikai gesztusai.
A kötet így széles olvasóközönség számára lehet érdekes: a rövid és frappáns fejezetek könnyen fogyaszthatóak bárki számára, aki érdeklődik a klasszikus irodalom iránt, ugyanakkor az obskúrusabb témák, kérdésfelvetések bizonyára sok új információval szolgálnak akár a korszakot jól ismerőknek is. Olyan, mintha egy kaleidoszkópon fordítanánk egyet, amely így új elrendezésben mutatja az ismerős elemeket, eddig ismeretlen, színpompás ábrákat kirajzolva ezzel.
Szingliregény, horror vagy társadalomkritika – esetleg szuperhős eredettörténet? Murata Szajaka megmutatja, hogy meddig mehetünk el a társadalmi elvárásoknak behódolásban a saját épségünk kockáztatása nélkül.
Solá újabb írásművében csak azért lappang több emberöltőnyi memória, hogy semmit ne tanuljanak belőle és valamennyiünket az idő enyésszen. Ez az igazi rémület, a nagybetűs Fanatizmus és Tudatlanság, mint a végítélet két lovasa: a Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél keretsztorijában csak az összes, szellemalakká fakult hölgy gyűlik össze és fog kezet, a végtelenségig.
A 2025-ös évben, amelyben egy újabb bicentenáriumot, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük, Fried István egy olyan kötettel jelentkezett, amelyben a fentebb Petőfi és Madách életművéről elmondottakat a Jókai oeuvre-re is alkalmazza, vagyis újszerű megközelítésből tárgyalja ezúttal a regényíró életművét.
„Kiszabadítom az árnyékból az anyámat” – ez a cél lebeg a középkorú elbeszélő előtt, amikor édesanyja portréját rajzolja meg egy regényben, melyben visszatekint a gyerekkorára és újraírja a családi narratívát. Az apja ellen lázad azzal, hogy anyjára emlékezik, aki egész életét az önfeladás láthatatlanságában töltötte. Toxikus családi légkör, egy elszigetelt anya, és a fiú, aki egész életében küzd a család okozta sebekkel.
Balássy Fanni Bocs, hogy élek című kisprózakötete tükröt tart minden olvasónak. Összetett és sokrétegű könyv, amely végtelen őszinteséggel és együttérzéssel kalauzol végig a kisgyerekkor, a kamaszkor és a felnőtté válás fontos pillanatain és szembesülésein. Úgy szólaltatja meg napjaink számos tapasztalatát, hogy közben folyton szembemegy a tabukkal.
Nosztalgikus Zsolnay, vonatút, slágerek, étkészlet, kapcsolatok, konfliktusok. A mindennapok jól ismert elemei, tárgyai, élményei mind megtalálhatók Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének szövegvilágában. Mert ez a kötet egy szövegvilágként működik, ahol szereplők, tárgyak, élmények és érzetek közelednek és távolodnak, érintkeznek, súrlódnak, találkoznak.