SZTE Klebelsberg Könyvtár
Az ilyen és a hasonló példák emberközelségbe hozzák a tudományos felfedezéseket és a felfedezőket. Rajtuk keresztül az olvasó szórakoztató módon tájékozódhat olyan felfedezésekről, amelyek modern életünk mindennapjait is befolyásolják.
Ez egy jófajta régimódi romantikus regény, nyári olvasmánynak jó szívvel ajánlom. Vannak benne nehéz témák, de nagy mélységeket ne várjunk, ellenben a családi kapcsolatok tényleg tűpontosak. Megvan benne a fájdalom és a múltfeldolgozás, de nem olyan nagyon szenvedős, mint egy NA.
Volt kamaszkoromban egy komolyabb Austen korszakom, amikor emlékeim szerint minden könyvét elolvastam, de ebből semmire sem emlékeztem. Nem egy ismert regény, lehet, hogy nem is olvastam anno, vagy csak nem voltam elég érett, hogy értsem. Most nagyon tetszett Anne bölcsessége és gondolkodásmódja. Még mindig imádom Austen stílusát, a gyönyörű mondatait, tájleírásait, jellemeit.
Ebben a történetben az az izgalmas, hogy bár a gyilkolás művészetét tanulják a szereplőink, a valódi fenyegetés az életükből ered: van, akit előbb-utóbb utolér a múltja, és van, aki még mindig nem tudott leszámolni vele. A drogos víziók, a vérbő erőszak mellett viszont megismerhetünk pár súlyosan traumatizált lelket, akik közül néhányan már túl is vannak pár emberölésen, míg a többiek még csak most kezdik átlépni ezt a határvonalat.
Köznapi csodák és tragédiák; emberi derű és ború; jelentéktelennek hitt, mégis jelentős hatású pillanatok; sorsfordító felismerések; emlékezés, életösszefüggések – Molnár Krisztina Rita novellái az életet meghatározó feltételekről és körülményekről mesélnek.
A tinédzserkor alapból érzelmileg felfokozott időszak az ember életében, ezért nagyon fontos, hogy a problémákkal küszködő gyerekek megértsék: nincsenek egyedül. Greennek köszönhetően most olvashatnak egy olyan nekik szóló könyvet, amiben a protagonistának nem az elnyomó hatalmat vagy a gonosz varázslókat kell legyőznie, hanem a saját önpusztító gondolatait.
„Hogyan? Az ember csupán Isten melléfogása volna? Vagy Isten csupán az ember melléfogása?” szegezi nekünk Friedrich Nietzsche felháborító kérdését a Bálványok Alkonya c. művének borítóján.
Nagyon szeretem az ilyen alapos történelmi regényeket, tényleg színes, szagos és nagyon olvasmányos. Szinte látjuk magunk előtt a templomokat, a falfestményeket, a szobrokat és a palotákat. Az írónő most is alaposan ismeri a kort, és okosan tölti ki a történelem hézagait. Egyszerre tanít és szórakoztat.
Elgondolkodtató könyv. Érdekes ez a monológ forma, és az, hogy nem a katasztrófát mutatja be, hanem annak hatásait, az emberi történeteket.
Octavia E. Butler regénye is a leporolható sci-fi kategóriát képviseli, eredetileg ’87-ben jelent meg, de simán élvezhető így 2020-ban is. A xenogenezis névre keresztelt sorozat kezdő kötete a Hajnal. Egy posztapokaliptikus szituációban ismerjük meg a főszereplő Lilith-et, aki a maga 26 évével egy idegen helyen eszmél. Az elbeszélés az ő szemszögéből közvetíti az eseményeket és gyorsan világossá válik, hogy a.) nem a Földön van, b.) léteznek más intelligens létformák, akikkel alkalma nyílik megismerkedni.