SZTE Klebelsberg Könyvtár
Snorri és Jalan párosa továbbra is ütős, de véleményem szerint azért viccesebb szituációkat eredményezett a korábbi fordított helyzet, amikor is Jalan volt a fényesküdött és Barakiel boldogította. Nem tett rosszat a női szereplő bevonása a történetbe, Kara jó karakter.
Tündérmese happy enddel felnőtteknek. Ez az eset volt, amikor a filmet hamarabb láttam, mint a könyvet olvastam. A film kellemes, nézhető, és igen pontosan követi a könyv cselekményét, sokat nem vesz el és nem ad hozzá. Tehát ilyen szempontból sok meglepetést nem tartogatott, de Gaiman stílusa és humora igazán élvezetessé tette az olvasást.
Brent Weeks egy olyan világba vezeti az olvasót, ahol a mocsok, az erőszak, a korrupció mindennapos, ahol az alvilágé a vezető szerep. Ebből a barnás-szürkés-nyirkos világból akar kitörni a főhőse Azoth, aki elhatározza, hogy mivel nem akar többé félni, olyan lesz, mint Durzo Blint, a legjobb veszejtő, ergo orgyilkostanoncnak könyörgi magát a mesterhez.
Nekem tetszett, nem egyformán a 3 könyv, de határozottan érdemes elolvasni. A szamarkandi amulett és a Ptolemaiosz kapuja ügyesebb, a második rész lagymatagabbra sikerült. Itt is igaz az, hogy amitől egy regény jó lehet, azt egy fantasy is tudhatja (ezzel csak annyit akartam mondani, hogy ne legyünk finnyás sznobok). Többen megjegyezték, nem értik, miért nem lett olyan sikeres (itthon), mint a Potter könyvek.
Ezt nagyon ügyesen sikerült összerakni. Gyönyörű kiadvány az én színvilágommal; a realista regényekre emlékeztető távolságtartó, tárgyilagos stílus; nézőpontokat és idősíkokat váltogató elbeszélőtechnika és a koktélcseresznye a tejszínhabon: egy romantikus szerelmi történet kis mágiába csomagolva.
A történetvezetés egy kicsit gyenge lábakon áll, némiképp ad hoc jellegű. A pasas viszont hihetetlenül szórakoztatóan ír, valószínűleg egy teafőző használati utasítását is eladhatóvá tudná tenni (és nem csak angoloknak!).
A Horgonyhely nem ereszt. Kifejezetten érdekesnek tartom az alapötletet, amit Moskát Anita vázol a könyvében, egy világot, ahol a helyváltoztatás csakis a terhes nők privilégiuma.
Lawrence előző sorozata is ütős volt, bár az én lelkesedésem kevéssé szárnyalt, mint az átlagé, érdekes és ötletes írónak találtam, de hiányzott a húb*meg,eznagyonjóvolt érzés. Azt hiszem, ezt itt többen meg fogják találni. Új trilógia, új főszereplők ugyanarra a Tövisek térképre és időszakra felhelyezve.