SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Barys nagy sikert aratott regénye egy kamaszlány önnarrációjában megszólaltatott lehangoló társadalomrajz, amelyen keresztül egyszerre ismerjük meg a lengyel kisvárosi szegénység kilátástalan helyzetét és a bizonyos értelemben általánosnak tekinthető kamaszkori problémák mindennapiságát.
„Kiszabadítom az árnyékból az anyámat” – ez a cél lebeg a középkorú elbeszélő előtt, amikor édesanyja portréját rajzolja meg egy regényben, melyben visszatekint a gyerekkorára és újraírja a családi narratívát. Az apja ellen lázad azzal, hogy anyjára emlékezik, aki egész életét az önfeladás láthatatlanságában töltötte. Toxikus családi légkör, egy elszigetelt anya, és a fiú, aki egész életében küzd a család okozta sebekkel.
Nagy Gerzson előző regényeihez hasonlóan új kötetében is egy fontos életeseményt, -állomást dolgoz fel. A Meddig él egy anya a betegségről, a közelítő halálról, a hozzátartozó kíséréséről, ápolásáról mond el személyes dolgokat. Egyebek közt azt is, meddig tart a kötelesség, hol vannak a kiutak, esetleg kibúvók. Vannak-e egyáltalán?
Csordás Kata első verseskötete telis-tele van grandiózus tájakkal, Balatonnal, növényekkel és állatokkal, nem szűnő, észrevétlen morajlással és emlékeket idéző szagokkal. A versek beszélői próbálják kialakítani viszonyukat az épített környezettel, gyermekeikkel, gyermeki és anyai önmagukkal és a társadalommal.
A Fekete szív nemcsak egy fiatal nő felnövéstörténete, de egy vérfagyasztó thriller is. Jól vegyíti a lélektani szálat a nyomozással és a horrorisztikus elemekkel, minden kezdeti lassúsága ellenére pedig fenntartja az olvasó figyelmét. Izgalmas, megrázó sztori, szerethető főhőssel – és egy nagyon gonosz anyóssal.
Nem is gondolnánk, milyen nehéz egy gyermekszínész élete; a forgatások, próbák, vörös szőnyeg, megfelelési kényszer a felnőttek felé. Ha ez nem lenne elég, a iCarly egyik főszereplőjének a saját, magánéleti problémáival is meg kellett küzdenie.
Lénárt-Muszka Zsuzsanna Lehetetlen választások című első, doktori disszertációjára épülő monográfiája fontos és hiánypótló vállalást tesz a magyar irodalmi közegben: behozza az afroamerikai női és feminista szempontokat egy szintén kevés figyelmet kapó tudományág, az anyaságkutatás keretei közé.
Az Égett cukor az anya-lánya kapcsolatok alapvető nehézségeit helyezi a szokásosnál radikálisabb keretek közé, és robbanásveszélyes elegyet alkot egy olyan emberi kapcsolatból, mely a legfontosabbak egyike, sokszor viszont ennek ellenére (vagy épp ezért) nem tud megfelelően működni.
Casati regénye új életre kelti az ókori mítoszt és új oldaláról mutatja be a paráznának és gyilkosnak kikiáltott királynőt.
Bár a két mű öt év eltéréssel íródott, mégis szerves egységet alkotnak és megvan bennük minden, amiért Ernaux kiemelkedő író: az autofikció, a szikár, szenvtelen, tűpontos mondatokból felépített világ, melyben egyszerre jelenik meg a személyes és a kollektív emlékezet, a történelem tükröződése egyéni sorsokban.