Tagged: magyar irodalom

Kondor Vilmos: Második Magyar Köztársaság

A Második Magyar Köztársaság is krimi, melynek főhőse egy keménykötésű, egyúttal érzelmileg involválható és intellektuálisan kvalifikált nyomozó – Nemes Albertnek hívják, többször is mondja vagy idézi, hogy senki sem érdemli a halált –, a kulissza ellenben egy olyan város és ország, amelyek soha nem léteztek, és nem is létezhettek. Azaz létezhettek volna: ha sikerül a kiugrási kísérlet a nagy világégés vége felé, és Magyarország semleges lesz, ahol sem a nyilasoknak, sem a kommunistáknak nem osztanak lapot, az 1956-os események pedig bár nem maradnak el, de másképpen történnek meg.

Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja

Transzgenerációs traumák, anya-gyermek kapcsolat, párkapcsolati nehézségek mind-mind helyet kapnak Rubin Eszter gyönyörű prózájában, ami nem lesz egyszerű menet, még annak sem, aki tudja, mire számítson. Aki viszont mindezek ellenére is veszi a bátorságot, és végigolvassa azt az érzelmi hullámvasutat, amin Pető Hanga keresztülmegy, annak egy felejthetetlen, kívül-belül értékes könyv lesz a jutalma, ami katartikus élményt tud nyújtani és szépirodalmi szempontból is komoly értéket képvisel.

Mezei Márk: Zsidó temetés

Nemcsak az édesapa, Davidovics László haldoklik az elbeszélt történet aktuális idejében, 1987-ben, hanem a szocialista rendszer is Magyarországon, s ebben az ellentmondásos és kimerült, szürkévé foszlott világban marad egyedül a még alig felnőtt, de érzelmi neveltetése terén is meglehetősen nagy hátrányokkal induló Gyurkó. Az ő személyes sorsában szublimálódik a társadalmi szintér nagy katasztrófáinak következményei és traumái.

Keresztury Tibor: Hűlt helyem

Keresztury regényében a fatális betegségben felbomló (testi) rend múltban való visszaállításának narratív kísérletét olvashatjuk, melyhez egy olyan elbeszélői stratégia társul, amely a túlbeszélés-poétikájával és váltakozó narrátori pozíciójával megrázóan új perspektívát képvisel a magyar betegségregények sorában.

Nádas Péter: Rémtörténetek

A regénynek vannak fontosabb szereplői, de nincs kiemelt központi szereplője, a cselekményt a bűn, az ahhoz fűződő viszony, valamint a normál hétköznapokban megjelenő Gonosz szervezi. És ahogy a legnagyobb paráztatók, most Nádas is abból indul ki, amit a mindennapokból jól ismerhetünk: mit kezdünk a kontrollálhatatlan ösztönökkel, amelyek alakítanak minket.

Borbély Szilárd: Kafka fia

Borbély regénye a világirodalom alakulására rendkívüli hatást gyakorló szerző privát élettörténetéhez kapcsolódik, a zsidó származású, Prágában letelepedett, német nyelvű család három generációjának viszonyát helyezi a kötet fókuszába – a Kafka fia keletkezés- és kiadástörténetét meghatározó tényezőkből adódóan teszi mindezt a Kafka-kötetekre jellemző módon: fragmentált szövegrészeket közlő, befejezetlen műként, melynek fajsúlya a hiányokkal együtt is rendkívüli.