SZTE Klebelsberg Könyvtár
Ligeti Lajos (1902–1987), a XX. századi magyar keletkutatás legtekintélyesebb alakja 2022. október 28-án lett volna 120 éves – ennek apropóján rendezett a nagy tudós életművéből emlékkiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár Keleti Gyűjteménye. Ligeti Lajos 1902. október 28-án született a Nógrád vármegyei Balassagyarmaton. Elemi és középiskoláit is szülővárosában végezte, utóbbit a...
A felnőtté válás és a gyökerekhez kapcsolódás ma is próbára teszi a fiatalokat… és mindez talán még nehezebb volt több száz évvel ezelőtt. Különösen akkor, ha az ember lánya converso (vagyis katolikus hitre áttért zsidó) családban született Spanyolországban, Kasztíliai Izabella uralkodása idején.
A Pécsi Tudományegyetem idén emlékezik meg Pozsonyból menekülésének és Pécsre telepedésének centenáriumáról. Az ünnepségsorozat egyik első állomását, a „Pécs – Debrecen – Szeged. Klebelsberg Kuno és a magyar felsőoktatás” című kiállítást október 7-én nyitották meg a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. A kiállítás kurátorai Dezső Krisztina osztályvezető...
Remek karakterrajzok, érdekes meseszövés és hat rejtélyes faliszőnyeg a 15. századi Franciaországból. „Az életben lehet valami fekete vagy fehér, de ami e között van, az megannyi színek harmóniája, érzelmektől dús kavalkádja…”
Néhány éve tűztük ki célul – az Egyetemi Gyűjteményünk munkatársainak ösztönzésére – a “Hírességek relikviái könyvtárunkban – dedikált könyvek, könyvbejegyzések, szakdolgozatok, stb.” című projektet, melynek célja az SZTE Klebelsberg Könyvtárban fellelt, de egyéb felületen nem repertorizált (= feltüntetett, avagy “lappangó” relikviák számbavétele). A tüzetes ellenőrzést más, már zajló munkafolyamatokkal ötvözve végeztük...
Alapvető fontosságú könyvében Dienes Zoltán a tudományfilozófia és a statisztika kulcsproblémáit mutatja be, melyek közvetlenül és húsba vágóan érintik a pszichológiai kutatás gyakorlatát. A könyv a kutatás és pszichológiaoktatás szempontjából megkerülhetetlen, a hallgatók számára mindeddig nem vagy nehezen hozzáférhető elméleti viták és nagy hatású gondolkodók köré épül. Dienes világos és gördülékeny stílusban ismerteti Popper, Kuhn és Lakatos, Neyman és Pearson, Bayes, Fisher és Royall elképzeléseit.
A kötetben lévő szórakoztató fejtörők célja a matematika megszerettetése. A feladványok nem közvetlenül akarják tanítani az olvasót, inkább lehetőséget adnak a matematika ösvényein való bolyongásra, és segítenek feljebb jutni a megismerés lépcsőfokain: a tapasztalattól, a szemlélődéstől, az észlelések összegyűjtésétől indulva a megfigyelt anyag elméleti alapjainak megértéséig, és végül a következtetésekig. A sokszor humorral felvázolt helyzetek, a váratlan kérdések nem hagyják lankadni a figyelmet, és nincs az a kíváncsi elme, amely ne akarná megismerni az izgalmas címek alatt található feladatok megoldásait.
Marcel Danesi, a Torontói Egyetem világhírű professzora szerint a középkori irodalomban megjelenő és a korlátokat nem ismerő szerelem jelképévé váló érzelmes csók a populáris kultúra megszületését jelzi. Bár a csók iránti vágy nincs benne a génjeinkben, az idők során alapvetően kavarta fel a szerelem hagyományát, és a párválasztást egyéni döntéssé tette. Mára pedig már nem kétséges, hogy „a csók édesebb a bornál”, és nélküle a világ értelmetlen.
A Biblia minden idők legsikeresebb könyve. Akár tisztelve, akár elutasítva Isten szavait, még senki sem próbálkozott meg a Szentírást akként olvasni, ami valójában: az emberiség krónikájaként, melyben az ősök bátran néznek szembe a földi élet megpróbáltatásaival és kihívásaival.
Hogyan lesznek a hangokból szavak? Tényleg megértünk három szót másodpercenként? De akkor miért értjük félre egymást? Mert a pillanatnyi lelkiállapotunk alapján beszélünk? Mit hallunk a mondatok mögött? Mi a társalgás logikája? Hogyan bővítjük új szavakkal agyunk szótárát? Miért tanul meg egy kisgyerek olyan hamar beszélni? És egyáltalán: hogyan működik az agyunkban mindaz, amit beszédnek nevezünk?