Az európai zene ünnepe
1982 óta június 21-e az európai zene ünnepe. Ebből az alkalomból néhány érdekességet gyűjtöttünk össze, valamint szeretettel ajánljuk a könyvtárunk Zenei Gyűjteményét.
Az ötlet Joel Cohen zenei producernek köszönhető, aki 1976-ban egész napos koncertsorozattal köszöntötte a nyári napfordulót. Kezdeményezését Maurice Fleuret zenetudós és az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang karolta fel. Első alkalommal Franciaországban ünnepelték meg 1982. június 21-én. 1997-ben 12 ország, köztük Magyarország írta alá a Zene Európai Ünnepének Chartáját Budapesten. Mára több mint 100 államban ünneplik. Mivel a COVID a tömeges rendezvényeket 2020-ban lehetetlenné tette, a találékony zenészek az online térbe helyezték át a megemlékezést. Az alábbi videó ezt örökíti meg, ami Marc-Antoine Charpentier „Te Deum” című művéből készült; a 42. másodpercnél látható a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
A világ legrégibb hangszerei közt említhetjük a 43, más kutatások szerint 50 ezer éves, barlangi medve csontjából készült Divje Babe furulyát, illetve egy 35 ezer éves példányt, amelyet egy keselyű szárnycsontjából készítettek. A korábbi lelet igazolja, hogy már a Neandervölgyi ember életében is megjelent a zene. Az egyik legősibb magyarországi hangszerlelet egy háromlyukú furulya, Istállóskőről került elő és barlangi medve csontjából készült. A zongorák mezőnyében listavezető egy 1720-ban készült Bartolomeo Cristofori fortepiano. A videón Dongsok Shin Lodovico Guistini egyik szonátáját játssza.
A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.
Debussy
A világ egyik leghosszabb zeneműve címért Max Richter komponista méltán szállhat versenybe. Sleep című darabja a leghosszabb olyan klasszikus zenemű, amelyről felvétel készült. A művész szavaival élve ez egy „őrült világnak szánt altató”. Megírása során értekezett David Eagleman amerikai idegkutatóval, így valóban megeshet, hogy a nyolcórás mű közben szép lassan elbóbiskol a hallgatóság. Ősbemutatóján erre felkészülve ágyakkal várták a vendégeket.
Ha lazábban értelmezzük a „zenemű” fogalmát, akkor a díjnyertes Jem Finer alkotása – felturbózott formában. A tibeti hangtálakra komponált mű Longplayer néven fut és eredetileg 20 perc 20 másodperc hosszú, de számítógépes algoritmusokkal remixelték. Az összes változat lejátszása ezer évig fog tartani; az anyagot 2000. január 1-jén indították el.
A világ (feltehetően) legősibb dalát, a 36 Hurri-dalt, ékírásos agyagtáblák őrzik, amelyek a Kr.e. 4. századból maradtak fenn. Nagy részük töredék, de a Nikkal hold- és gyümölcsistennőhöz írt himnusz csaknem sértetlenül megmaradt. Ezen a videón hallható változata Michael Levy előadása: a zeneszerző szenvedélye az ősi művek új életre keltése.
Alapját a mai SZTE Bartók Béla Művészeti Kar és az SZTE JGYPK Ének-zene Tanszék anyaga adja, amelyet az új beszerzések mellett számos adomány gazdagított. A komolyzenéé a főszerep: az audiovizuális anyagok mellett több, mint 15 ezer kotta, valamint a témához kapcsolódó könyvek találhatók itt. A hagyatékok közül kiemelkednek a Máltai Szeretetszolgálat kottái és az egykori Konzervatórium tanárainak (Báthory Sándor, Román Zoltán, Perényi Pál, Demény Alajos) adományai. Különösen értékesek a Mozart, Bach és Händel műveit tartalmazó összkiadásaink. A könnyedebb műfajok kedvelőinek jó hír, hogy nemrégiben megvásároltuk a legnagyobb musicelek (Az operaház fantomja, Hegedűs a háztetőn, Miss Saigon, Macskák stb.) kottáit.
Kuriózum a gyűjteményben: Sinkó György operaénekes hagyatéka, ami kottákat, valamint a művész szerepeivel és egyéb emlékezetes pillanataival kapcsolatos plakátokat, fotókat és újságkivágásokat tartalmaz. A hagyaték részét képező mintegy 200 könyv a zenétől a színházon át a szépirodalomig számos területet ölel fel, ezek témájuk szerint elhelyezve találhatók meg könyvtárunkban. Szecsődi Irén opera-énekesnőtől többek közt egy 1962-ben dedikált Fidelio-kottát őrzünk. A zenéhez kapcsolódó kiadványok közül két friss beszerzést emelnénk ki: egy impozáns Gregor József –albumot, amelyből kölcsönözhető példányunk is van, valamint egy olvasói kérésre rendelt ritkaságot, a „Fricsay 100” kötetet. Zenei és nem zenei jellegű audiovizuális anyagok egyaránt megtalálhatók gyűjteményünkben, ám ezek kizárólag helyben használhatók. A gyűjtemény hétköznapokon 8-tól 16 óráig tart nyitva. Technikai különlegesség a kották, könyvek kölcsönzését megkönnyítő önkiszolgáló munkaállomás.
1975 óta október 1-je szintén a zenének szentelt világnap, ezt Yehudi Menuhin hegedűművésznek köszönhetjük. Meggyőződése szerint: „Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek [….] A zene azonban [….] módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást.” Ezen a napon könyvtárunk a zeneművészeti oktatókkal és hallgatókkal együttműködve koncerteket, flashmobokat és egyéb népszerű megmozdulásokat szokott szervezni az átriumban.
Jeles napokhoz kapcsolódó bejegyzés-sorozatunk előző darabja ITT olvasható.
