Ö, mint önbíráskodás 💥 Az önbíráskodás lélektana 🦸‍♂️

A következőkben a képregény és pszichológia találkozásával azon szűk metszetbe nyerhetünk bepillantást, ami a tudományos szféra számára a mai napig ambivalens területnek számít. 

A képregény a kép és a szöveg olyasfajta ötvözése, ami korábban nem volt jelen a művészetek világában. Egyedi kommunikációs eszközeivel, önálló nyelvezetével újfajta látásmódra ad lehetőséget, ezáltal összekötő erő az egyébként elkülönülő műfajok között. Megítélése ugyanakkor elég kedvezőtlen feldolgozott témái, esetenként polgárpukkasztó megoldásai miatt. 

Socrates, Maslow, Freud, Vygotsky, Descartes, Piaget and Rover get together for drinks. This comic take a satirical look at some of the big stereotypes in the development of psychology and our perception of some of the main innovators. Original art by Reggie Graham (Ziggyfin)
Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:History_of_Thought.png

A pszichológia helyzete a tudományos szférában nehezen határozható meg, ugyanis jellegénél fogva nehéz kvantitatív vagy kvalitatív kutatásokkal vizsgálni. Sokszor nem számszerűsíthető, nehezen monitorozható és árnyaltságai miatt szinte lehetetlen összevetni egymással az egyes eredményeket. Különféle irányzatai kevésbé ismertek, vagy különíthetők el egymástól, valamint számos sztereotípiával kell megküzdenie nap mint nap, így az emberek többsége kétkedve fordul felé. 

Ezen tények alapján azt feltételezhetnénk, hogy a két terület ötvözése korántsem az évszázad ötlete, azonban a hősök, antihősök, és kiábrándultságok világa, ami a képregénytörténetek többségét uralja, meglepően jó lehetőséget biztosít különféle személyiség-lélektani vizsgálatok elvégzésére. Róka László, pszichológus és pszichoterapeuta-jelölt felismerte a kiskaput, és hosszú évek óta sikeresen használja fel arra, hogy a száraz fogalmak a fiatalok számára is könnyebben megjegyezhetővé váljanak. 2022. április 27-én járt nálunk az Ö, mint önbíráskodás – az önbíráskodás lélektana című előadásával, mely korábban a 2013-as 5. Szegedi Képregényfesztiválon hangzott el először. 

Kezdetekben ambivalens megítélésük miatt önmagukban a képregények nem rendelkeztek akkora figyelő táborral, hogy a bennük feltűnő karakterek ténylegesen érvényesülni tudjanak. Emiatt sokáig nem, vagy csak csekély közönség számára voltak ismertek. A 2000-es években azonban felfigyeltek rájuk a filmipar egyes alkotói, és elindult a képregény-adaptációk kora, mely azóta is töretlen sikernek örvend. Emiatt ha képregényhősöket emlegetünk, sokszor nem maga az eredeti megjelenés jelenik meg előttünk először, hanem a vásznon bemutatott karakter.

Laci egy kevert megoldást alkalmaz példáinál, a filmes karaktert emeli ki, de beletölti mindazt a háttértudást, amit a képregények szolgáltatnak. Előadásában olyan önkényes önbíráskodókat gyűjtött össze, akik képregényalkotók által láttak napvilágot, de hírnevük sok esetben a filmes megjelenésig sodorta őket. 

Arra a kérdésre kerestünk elsődlegesen választ ebben a témakörben, hogy milyen események szükségesek ahhoz, hogy egy alapvetően pozitív karakter csalódjon az igazságszolgáltatás rendszerében, és önmagát helyezze törvényhozó/igazságosztó státuszba. Lehet-e mindez eleve elrendeltetett, vagy kell egy meghatározó törés, ami után gyökeresen megváltozik az életfelfogás?  Mivel több egy ilyen önkényes hős, mint azok, akik ellen harcol? Nem süllyed-e ő is ugyanarra a szintre, és válik hipokritává, amikor képes átlépni bizonyos határokat a vélt “igazság” nevében? Mennyire játszik szerepet ezekben a döntésekben a neveltetés, a személyiségtípus, vagy a kollektíva nyomása? Mennyire határozza meg a bosszúvágy a józan ítélőképességet? Végül de nem utolsó sorban, a fenti erkölcsi kételyek ellenére, miért is szeretjük annyira ezeket a hősöket

A világ, aminek még csak a felszínét kezdtük el kapargatni ezzel a bemutatóval, rendkívül többrétű és gazdag. Az önbíráskodás témaköre csak egy szelete annak a hatalmas univerzumnak, amit a képregény-birodalom magáénak tudhat. Említettem, hogy a képregény egyfajta összekötő erő a különféle műfajok között. Úgy vélem ez az állítás igaz a tudományágak szemszögéből is. Nem csak a pszichológia egyes területeit lehet tökéletesen szemlélteti rajta keresztül, de megállja a helyét a történelem, a mitológia, a filozófia, a szociológia, a politika, de még egyes természettudományi vagy élettudományi területen is.

A felvetett kérdésekre adott válaszokat megtaláljátok az előadásról készült felvételen, ami nemrég felkerült YouTube csatornánkra:

Ezek is érdekelhetnek...