SZTE Klebelsberg Könyvtár
A kötetben 82 szerző, történészek, irodalmárok, néprajzosok, közgazdászok, politológusok és szociológusok munkája szerepel, és az elmúlt 150 év fontosabb és kevésbé fontos eseményeiről szól. A közös bennük a nemzetközi kapcsolatok vizsgálata: az első tanulmány az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióról szól (1869), az utolsó pedig a koronavírus-járványról és a hatásairól (2020).
Van a magyar kultúrának sok híres/hírhedt szerelmi párosa, van egymás húsába beletépő (Ady), van elégikus és édes enyelgő (Berzsenyi), van elérhetetlen reményű (Csokonai) és lángsugarú nyárban rossz előérzet (Petőfi) és van a későn jött, de nem megkésve érkezett boldogság, a hatalmas hajtóerőt adó nagy reformkori szerelem: Széchenyi István 12 éves kitartó vágyakozása a férjezett Crescence Seiler alias gróf Zichy Károlyné után.
A regény egy egymásra találás lassú folyamatának leírása kivételesen finom eszközökkel. A történet két főszereplője a negyvenes évei elején járó nőgyógyász, Körner Aladár és az épp, hogy tizenhat éves Klára. Mindketten holokauszttúlélők, elvesztették teljes családjukat. A férfi feleségét és két fiát, míg a lány szüleit és kishúgát.
Az 1956 novemberében a jugoszláv nagykövetségről titokban Romániába szállított, s ott elkülönített Nagy Imre-csoport politikusainak és családtagjaiknak rabságát rekonstruálja ez az írás. A sok dokumentumtól, idézettől, a lezárt szerkezettől, a látszólag szenvtelen előadásmódtól azt hihetnénk, hogy tudományos művet olvasunk, de a szövegen átüt a személyes érintettség, a keserűség.
1956-nak nemcsak a konkrét történelmi leírása érdekes, hanem a személyes történetek is. Ezekből ajánlunk most néhányat.
Az erdélyi fejedelem és a lengyel királylány tisztán érdekházasságnak induló kapcsolatát mutatja be nekünk ez a kötet, ami tele van emberi drámákkal és politikai intrikákkal. Ma már alig ismerjük ennek a kornak a szereplőit, pedig a történetük a ma embere számára is érdekes és tanulságos.
Huszadik századi históriák a Habsburgokról, Hitlerről, Horthyról és másokról. 39 remek történet, amit nemcsak a történelem iránt érdeklődőknek érdemes elolvasni.
Az amerikai Margaret Bourke-White fényképezőgépével az utolsó békeévben járta be Magyarországot. Képein keresztül úgy láthatjuk ezt az országot, ahogy magunktól sohasem, egy messziről jött ember szemével.
Mindenkinek ajánlom a könyvet aki szereti Erdélyt, a múlt század elejének világába repíti az olvasót. Számomra a személyes kötődés miatt is kedves.
Jókait mindenki másért szereti vagy nem szereti. Sokunknak gyerekkori élmény kötődik hozzá, és a mai fiataloknak is tartalmas olvasmány lehet, hiszen valódi történelmi személyek rejtőznek ebben az 1853-ban, egy szomorú és gyönyörű korszak Magyarországán játszódó történetben.