Vásárhelyi Mária: Valahogy megvagyunk

429

Kattints a képre, és nézd meg a katalógusunkban!

“Az 1956 novemberében a jugoszláv nagykövetségről titokban Romániába szállított, s ott elkülönített Nagy Imre-csoport politikusainak és családtagjaiknak rabságát rekonstruálja ez az írás. Igen, rekonstruálja, hiszen a fogság kezdetén hároméves szerző emlékei (életkoránál fogva) mogorva vagy éppen mókás bácsikra, vad rohangálásokra és ordibálásokra, a gyerekcsapatok között folyamatosan dúló „háborúkra” és „kémkedésre”, egészségügyi szolgáltatások miatti utazásokra korlátozódnak, meg arra, hogy a „nagyok” délután tanulnak, míg a kicsiknek aludniuk kell.”

“És itt jönnek a képbe a korabeli írásos források. A kor forrásaiból meglehetősen sok hozzáférhető a nyilvánosság számára, nagy részüket nyomtatott formában is olvashatjuk. Ebben a könyvben azonban olyan jellegű dokumentumokat találunk, amiket máshol nem. A lehallgatási jegyzőkönyvek, a foglyoknak a román és a magyar kormány számára gondosan megfogalmazott nagyszámú beadványa mellett (amelyekre soha nem érkezett válasz) sok magánlevelet közöl a szerző.”

“A sok dokumentumtól, idézettől, a lezárt szerkezettől, a látszólag szenvtelen előadásmódtól azt hihetnénk, hogy tudományos művet olvasunk, de a szövegen átüt a személyes érintettség, a keserűség. ”

Márton Rozália teljes kritikája itt olvasható.

Budapest : Ab Ovo, 2019

Ezek is érdekelhetnek...