Cimke: USA

Margaret Atwood: Legvégül a szív

Bár a Legvégül a szív kiindulópontja ismét egy korábbi társadalmi eseménnyel cseng össze – a 2008-as világválság –, mint korábbi történetei esetében, a hangvétel nem hasonlítható korábbi írásaihoz. Ugyanis Margaret Atwood fogta az összes emberi perverziót – kezdve az ártatlan szexuális fantáziálástól egészen a legdurvább aberációkig –-, majd mindezt leöntötte egy adag szatírával meg némi csillámpónis „nézz mindent pozitívan” meg „de ha neki így jó” sziruppal is, hogy mindezt egy bizarr, de klasszikus disztópiába helyezze. Ezzel pedig egy abszurd, de nagyon is igaz görbe tükröt állított elénk.

Scottie Pippen Unguarded – Az én igaz történetem

Scottie Pippen ‘Unguarded – Az én igaz történetem’ címmel önéletrajzi könyvvel jelentkezett. A kötet persze főleg Pippen a Chicago Bullsnál töltött időszakáról, a Michael Jordanhez és Phil Jacksonhoz fűződő kapcsolatáról, a bajnoki címek történetéről szól. Kapunk rengeteg sztorit, miközben az lehet a fő konklúzió, hogy ez a nagyszerű kosárlabdázó azóta is azon kesereg, hogy nem ő lett a főbika.

Stephen King: Éjszakai műszak

Stephen King novelláskötete életművén belül az olvasható szériába tartozik, ami a rajongótáboron kívül tartózkodók számára is élvezhető, értékelhető, emberbarát rövidségű írásokat jelent. Bár, ha jobban belegondolunk, ezek a rövidebb terjedelmű írások – éppen sokoldalúságuk miatt – talán még félelmetesebbek, mint egy komplett regény. Megannyi ötlet – megannyi borzongás. Csak győzzünk egyik hangulatból a másikba kerülni.

Frei Tamás: Bábel

Információ átadás szórakoztató módon. Egy valós alapokon nyugvó kitalált történet, ami elgondolkoztat, kicsit meghökkent és utána biztosan más szemmel fogod nézni a geopolitikai eseményeket.

Caleb Carr: A sötétség angyala

Emlegettem már, hogy nem vagyok igazán krimirajongó, mégis fantasztikus élmény Carr könyveit olvasni, hiszen többszörösen túllép a bűntény-nyomok-megoldás egyszerű receptjén, és – Dr. Kreizler karakterének segítségével – darabokra szedi az emberi természetet minden mozgatórugójával együtt. Nem feledkezik el arról sem, hogy nem elég tudni, ki a tettes, azt bizonyítani is kell. Így, míg A halál angyalában nagy botrányt kavart gyilkosságok nyomán kergettünk egy ismeretlen, de egyre inkább kiismerhető tettest, addig A sötétség angyalában (a könyv hosszúságához mérten) szinte azonnal megismerjük a tettes nevét – ő maga mégis mindaddig kicsusszan a markunkból, amíg nem tudjuk pontosan, mi készteti szörnyű tetteire, s ez hogyan használható fel ellene.

Woody Allen: Apropó nélkül

Az Apropó nélkül bepillantást enged e mögé az ellentmondásos személyiség mögé, a végeredmény pedig kísértetiesen emlékeztet a könyv tárgyául szolgáló személyre. Itt-ott megkérdőjelezhetők az állításai, végletesen szubjektív, de a végig érezhető önmarcangolás, valamint az egész művet átható sajátos humor átsegíti az olvasót a könyv kevéssé sikerült részein.

Jonathan Franzen: Szabadság

A narratíva középpontjában ugyanis a Minnesotában élő Patty Berglund házasságának és anyaságának mindennapjai állnak, de a regény rétegzettsége és univerzális mondanivalója több annál, hogy egyetlen személy (unatkozó feleség) lélektani- vagy családregénye legyen.

Katherine Applegate: Ivan, az egyetlen

Ivant, a nyugati síkvidéki gorillát a ’60-as években fogták be Kongóban. Kiskedvencként tartották egy amerikai háztartásban, amíg ki nem nőtte a helyet, akkor egy tacomai bevásárlóközpont látványosságává vált. 27 évig élt a plázában, mire az állatjóléti szervezeteknek sikerült kiharcolniuk, hogy átkerüljön előbb a seattle-i, majd az atlantai állatkertbe. Ivan történetét bájos gyermekkönyv formájában Katherine Applegate írta meg, amelyből a Walt Disney forgatott élőszereplős filmet. Megindító, egyszerre érzelmes és felemelő történet egy határait feszegető gorilláról, aki pusztán szabadságra vágyik.

Oravecz Imre: Kedves John – Levelek Kaliforniába

A Kedves John – Levelek Kaliforniába az egyik (vagy talán a) legszemélyesebb műve Oravecz Imrének, amelyben a szerző a fiktív irodalmi levél segítségével minden gondját-baját, örömét-bánatát őszintén és tabuk nélkül megírhatja – a valóságban egyébként nem létező – John nevű barátjának.