Cimke: francia

Bruno Latour: Hibrid gondolkodás

A Hibrid gondolkodás válogatása Latour több évtizedes gondolkodói pályáját követi végig, a kezdeti, a tudomány működését boncolgató írásaitól egészen az újabb, ökológiai kérdéseket érintő tanulmányokig. És a szövegek alapvetően a francia tudományfilozófia hagyományaihoz kapcsolódnak, de Latour nagyon jó szerző, sztorizgatva, sok példát beemelve ír, ezért a tanulmányok többsége tényleg könnyedén befogadható, nem szükséges jól ismerni hozzá ezt a hagyományt.

Abram de Swaan: A nyelvek társadalma : a globális nyelvrendszer

Mi az oka annak, hogy a leg­több volt gyar­ma­ton ma is a haj­da­ni gyar­ma­to­sí­tók nyel­ve tölti be a hi­va­ta­los mé­di­um funk­ci­ó­ját? Mi­lyen fo­lya­ma­tok ha­tá­roz­zák meg a ro­ha­mo­san ter­je­dő glo­bá­lis köz­ve­tí­tő nyelv, az angol és a nem­ze­ti nyel­vek kö­zöt­ti erő­vi­szo­nyo­kat a sok­nyel­vű­ség ér­té­két han­goz­ta­tó Eu­ró­pai Uni­ó­ban? Abram de Swaan ilyen és ehhez ha­son­ló kér­dé­sek­re ke­re­si a vá­laszt vi­lá­gos ok­fej­té­sű, el­fo­gu­lat­lan köny­vé­ben.

Éric Vuillard: Napirend

Éric Vuillard könyve az ellentmondásokra épül. Bár alig százoldalas ez az aprócska, könnyű kis kötet, mégis brutálisan súlyos témákat tárgyal. Bár látszólag fesztelen és szórakoztató, valójában megható és ledermesztő. A 21. Század Kiadó gondozásában megjelent Napirend az Anschluss egy kevésbé ismert, igaz változatát meséli el, és azt, hogyan ragadta a félőrült Hitler magához a hatalmat, míg Európa legnagyobb politikusai buta mosoly mögé rejtették fájdalmas tétlenségüket.

Guillaume Musso: Az ​írók titkos élete

Raphaël kutatás közben sötét titkokra talál, de kerekedik a 2000-es évek elején induló, majd 2018-ban folytatódó véres bűnügyi történet Mathilde, egy köteg szerelmes levél, a könyvesbolt tulajdonosa és Fawles elbeszélése alapján is. Minden elbeszélő új, váratlan részletekre világít rá, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy nem tudjuk többé letenni a regényt.

Maylis De Kerangal: Hozzuk rendbe az élőket

Ezekre a kérdésekre kereste a választ Maylis de Kerangal, aki épp egy másik könyvön dolgozott, amikor az édesapja egy szívroham következtében meghalt. Személyes érintettsége miatt a téma annyira elkezdte foglalkoztatni, hogy végül írt egy nagyon megható és megrázó, naturalista, de mégis egészen lírai regényt a szívről, pontosabban a szívátültetés folyamatáról. A Hozzuk rendbe az élőket 24 óra történetét meséli el, egy halálos autóbalesettől egészen addig a pillanatig, amíg a mindössze 19 évesen elhunyt Simon Limbres szíve másvalaki testében kezd el dobogni.

Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a holdvilágban (A tükörjáró 2.)

Ez egy remek regény, mert
– megalapozottan része egy regényciklusnak, nem csak azért, hogy többet hozzon a konyhára, vagyis
– a cselekményszerkezet mutat tervszerűséget (van neki olyan)
– elég egyedi a világa
– határozottan jobb, mint az első könyv, itt már nem csak az udvari intrikák kapnak szerepet, kezdjük látni a nagyobb képet is
– a mellékszereplői jól sikerültek…

Jonathan Littell: Jóakaratúak

Sokféleképpen ábrázolták már a nácikat a magas és a populáris kultúrában: a leggyakrabban persze árja gyilkoló-robotokkal találkozunk, de számos kreatív megoldás is született az évek során. A „Nácik újragondolva” verseny nevezői között találhatunk videojátékhősöket, burleszkbe illő diktátorokat, zombikat, sőt még magát Donald Kacsát is. Ezekből a kétségtelenül látványos, de felületes ábrázolásokból pont a legérdekesebb maradt ki: milyen lehetett ambiciózus pályakezdőnek lenni a Harmadik Birodalomban?

Grégory Samak: A Titkos könyv

Mit tud ez a könyv, ami ennyire tetszik az olvasóknak? Valódi gyöngyszem vagy csak hype? Egyáltalán minek olvassuk: teológiai fejtegetés, vallásos irodalom vagy sci-fi? Nem folytatom, mert számos olyan kérdést lehet feltenni, amelyekre nincs egyértelmű válasz, kezdve azzal, hogy egyáltalán nem mindegy, hívő vagy ateista, sci-fiben járatos vagy járatlan befogadóról van szó.

Albert Camus: A pestis

Az ilyenre mondják: megrendítő és monumentális. Mekkora agyterületet megmozgatott ez a történet. Egy járvány milyen filozófiai, érzelmi felfordulást, elgondolást indíthat be egy szuperlatívusz író képzeletében. Libabőröztető élmény, ami elkapja és fogva tartja az olvasót.