SZTE Klebelsberg Könyvtár
Idegen nyelvet beszélve az a célunk, hogy minél jobban szót értsünk másokkal, hatékonyan kommunikáljunk, de ehhez nem elég a jó nyelvtudás. A könyv a kultúra, a kulturális különbségek és az interkulturális kompetencia szerepét mutatja be az idegen nyelvi kommunikációban, az idegennyelv-tanulásban és idegennyelv-oktatásban.
A könyv betekintést nyújt az anyanyelvtanulás folyamatába, a nyelvhez vezető egyéni utak rejtelmeibe, és megmutatja, hogy a gyermek már jóval korábban társalog, mint hogy szavakba öntené mondandóját. Mielőtt kimondja első szavait, már nagy nyelvtudás birtokában van, már rég hatékonyan kommunikál. Ehhez elég csak megfigyelni a baba társas helyzetekben való részvételét. A gyakorló szülők vagy nevelők is, ha megfigyelik a gyermekek nyelvelsajátításának mindennapjait, a használt szófordulatokat, tanúi lehetnek egy végtelenül összetett és mégis gördülékeny rendszer kialakulásának, az olykor nagyon különbözőnek tűnő fázisok harmonikus rendszerbe rendeződésének.
A kötet azoknak az olvasóknak szól, akiket érdekel a szótárak világa. Tehát egy kicsit mindenkinek, hisz mindannyian használ(t)unk szótárakat, találkozunk velük az iskolai oktatásban, a munkában, utazás közben, mindennapi élethelyzeteinkben. Ez a mű a szótárkészítés titkaiba avat be.
Hogyan lesznek a hangokból szavak? Tényleg megértünk három szót másodpercenként? De akkor miért értjük félre egymást? Mert a pillanatnyi lelkiállapotunk alapján beszélünk? Mit hallunk a mondatok mögött? Mi a társalgás logikája? Hogyan bővítjük új szavakkal agyunk szótárát? Miért tanul meg egy kisgyerek olyan hamar beszélni? És egyáltalán: hogyan működik az agyunkban mindaz, amit beszédnek nevezünk?
Amikor egyetemi kurzusokon szemináriumi dolgozatot, házi dolgozatot várnak el tőlünk, gyakran ezt olyan magától értetődően teszik, hogy lassanként már el is hisszük: eleve tudnunk kellene, hogyan is kell azt írni. Ez a könyv voltaképpen csak egy dologra akarja rávenni olvasóját: lássa be, hogy az írás esetében ez annyira mégsem magától értetődő, hogy ne lehetne/kellene megtanulni írni.
Az Európai Unió küszöbén különösen fontos, hogy a művelt nagyközönség Magyarországon minél több élményszerű tapasztalatot szerezzen az idegen nyelvek tanulásának és használatának szépségeiről valamint izgalmáról, s ennek bemutatására kevés szerző lehet alkalmasabb, mint a tolmács, fordító, poliglott művész és gondolkodó Lénárd Sándor.
A könyv izgalmas utazásra hív a hangok világába, ráadásul nem akármilyen társaságban! A túra vezetői a téma legifjabb szakértői, a babák. Ők valami olyanra képesek,ami nemcsak a szülőket, de a kutatókat is bámulatba ejti: játszi könnyedséggel sajátítják el az anyanyelvüket. Vajon hogyan csinálhatják?
Mi az oka annak, hogy a legtöbb volt gyarmaton ma is a hajdani gyarmatosítók nyelve tölti be a hivatalos médium funkcióját? Milyen folyamatok határozzák meg a rohamosan terjedő globális közvetítő nyelv, az angol és a nemzeti nyelvek közötti erőviszonyokat a soknyelvűség értékét hangoztató Európai Unióban? Abram de Swaan ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ világos okfejtésű, elfogulatlan könyvében.
Certain forms of mobility and multilingualism tend to be portrayed as problematic in the public sphere, while others are considered to be unremarkable. Divided into three thematic sections, this book explores the contestation of spaces and the notion of borders, examines the ways in which heritage and authenticity are linked or challenged, and interrogates the intersections between mobility and hierarchies and the ways that language can be linked to notions of belonging and aspirations for mobility. Based on fieldwork in Africa, Asia, Australasia, and Europe, it explores how language functions as both sites of struggle and as a means of overcoming struggle. This volume will be of particular interest to scholars taking ethnographic and critical sociolinguistic approaches to the study of language and belonging in the context of globalization.
The defining feature of this textbook is the treatment of classical and New Testament Greek as one language using primary sources. All the example sentences the students will translate are real Greek sentences, half of which are taken from classical literature and philosophy and half of which are directly from the New Testament. The advantage of this approach is that it highlights the linguistic, literary, and historical connections between classical Greece and early Christianity.