Tagged: mese

Gulyás Judit: „Mert ha irunk népdalt, mért ne népmesét?” : a népmese az 1840-es évek magyar irodalmában

A kötet azt a kérdést vizsgálja, hogy a reformkori magyar kultúrában, a népköltészet és az irodalom egyre intenzívebb kölcsönhatásának időszakában milyen kísérleteket tettek az elit kultúra bizonyos képviselői arra nézvést, hogy egy addig elsősorban a szóbeliségben hagyományozódó narratív műfajt, a tündérmesét beillesszék a nemzeti irodalom műfaji rendszerébe.

Eowyn Ivey: A hóleány

Varázslatos téli mese. Varázslatosan mutatja be az alaszkai tájat, annak rideg valóságával, hidegével, magányosságával, mégis különleges szépségével. Varázslatosan ismertet meg minket egy középkorú pár szerelmével, ami kiállja az idő próbáját, akik egymás mellett állnak jóban, rosszban. Varázslatosan mutat be egy kislányt egy régi orosz mese alapján. Varázslatosan egyensúlyoz a valóság és a mese között, úgy hogy magad sem tudod eldönteni, hogy mi is a valóság.

Pápes Éva: Királylányok – tündérek – boszorkányok : a nő három arca a mesében

Pápes Éva kötetében minden nő magára ismerhet, hiszen mindannyian lehetünk királylányok, akire vár a mesebeli herceg, tündérek, akik teljesítik a kívánságokat és boszorkányok, akik a nagy titkok, varázslatok és praktikák tudói. Ez a könyv arra világít rá, hogy a női lét ebből a három szakaszból áll.

Nagy Ilona: A Grimm – meséktől a modern mondákig – Folklorisztikai tanulmányok

A legnagyobb hatású európai mesegyűjtemény, a Grimm testvérek gondozta Gyermek- és házi mesékről, a mesemondókról, a mesék gyűjtéséről, a történetmondás folyamatáról, a női és a férfi mesemondók elbeszélései közti különbözőségekről és még sok másról olvashatunk Nagy Ilona kötetében.

5 mesés könyv, amit érdemes elolvasni

Boldizsár Ildikó szerint “minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.”