SZTE Klebelsberg Könyvtár
Dr. Kárpáti György nyolc fejezetet szentel benne nyolc filmműfajnak, amelyeknek áttekinti a történetét és a helyét a társadalom szemében. Esettanulmányok és bensőséges vizsgálatok helyett átfogóbb olvasmányok várnak, amelyek végigveszik a vígjáték, a sci-fi, a fantasy, az akciófilm, a kalandfilm, a katasztrófafilm, a háborús film és a képregényfilm történetét a filmipar hajnalától (már ahol) napjainkig.
A szerző most kronologikus rendben, korszakok köré épített könyvének öt fejezetében követi nyomon az amerikai film hazai jelenlétének útját az 1941-től való eltűnésétől kisebb-nagyobb kitérőket követően fokozatos, mind követelőbb Kádár-korszakbéli térhódításáig, egészen az 1989-es rendszerváltásig.
Lichter műve épp azért olvasható ennyire könnyedén és gyorsan, mert a megkérdőjelezhetetlen szakértelem mellett a rajongás az, amely rögtön átsüt a lapokon. Ez a két dolog pedig nem kioltja, hanem felerősíti egymást; az olvasót viszi magával a szerző lelkesedése, miközben rengeteg új információval is gazdagodik.
Az Athenaeum Képzelet és tudomány sorozata ezúttal a jog morálisan nem mindig emészthető területére látogat, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, minthogy milyen háborús bűnöket követtek el a klónháborúban vagy hogy mikor nevezhetünk egy államrendszert diktatúrának.
A Zöldlámpa Matthew McConaughey életről, munkáról, szeretetről, családról alkotott képe és véleménye – de legfőképp önmaga valójának összegzése. Mindezt lehengerlő stílusban, elképesztő lazasággal és életszeretettel.
A Magyar filmek 1896-2021 látszólag csak egy lexikon – mégis ki olvas lexikonokat? A zord külső mögött azonban könnyen befogadható, olvasmányos stílus és olyan tudásanyag bújik meg, amire minden cinefilnek szüksége lenne.
Az Apropó nélkül bepillantást enged e mögé az ellentmondásos személyiség mögé, a végeredmény pedig kísértetiesen emlékeztet a könyv tárgyául szolgáló személyre. Itt-ott megkérdőjelezhetők az állításai, végletesen szubjektív, de a végig érezhető önmarcangolás, valamint az egész művet átható sajátos humor átsegíti az olvasót a könyv kevéssé sikerült részein.
Azonban a fő feladatát ellátja a kötet. Segít megismerni és megkedvelni Spielberget, így mindenkinek ajánlott, aki kicsit is érdeklődik az igazi mozi iránt, amelyben nemcsak látványos akciójelenetek bombáznak minket, de van bennük szív és lélek is. Mivel Spielberg maga is örök kamaszként, gyermeki lelkesedéssel készítette és készíti továbbra is a filmjeit, nézőinek megadja a lehetőséget, hogy alkotásait újra és újra megnézve visszarévedjenek az idilli gyerekkorba, amikor még hihető volt, hogy egyszer belőlünk is lehet Indiana Jones, vagy E. T. hozzánk is ellátogathat.
A kötet elméleti részének jelentősége alapvetően nem az információk újszerűségében rejlik, s nem is az adaptációelméleti munkák sokat citált példáiban. Sághy összeollózza az adaptáció körül kialakult hazai és idegennyelvű diskurzusok főbb tételeit, de saját reflexióival egészíti ki, összefüggéseiben láttatja azokat és a mögöttük megbúvó prekoncepciókat – a kötet már csak ezzel is nagy segítséget nyújthat a kezdő kutatóknak kiigazodni a mozgóképes szakirodalom tengerében.
Luis Bunuelt szinte mindenki ismeri. Ebben a kötetben az első két filmjének, a Salvador Dalíval közösen készített Az andalúziai kutyának és a mára kultikussá váló Az öldöklő angyalnak a forgatókönyve található. Az irodalmi igényű és nagy precizitással készült írások nemcsak a rajongók, hanem a filmkedvelők számára is kellemes perceket szerezhetnek.