Az etnográfus, akit nem ismer eléggé a világ: Herrmann Antal és hagyatékának jelentősége

Herrmann Antal etnográfus neve rendkívüli élete és vitathatatlan eredményei ellenére hosszú időre feledésbe merült. A könyvtárunkban őrzött Herrmann-hagyaték jelentős része még feldolgozatlan, de az utóbbi években születtek olyan irományok, amelyek célja a hagyatéki anyag különféle területeinek megismertetése a nyilvánossággal. A következőkben az alkotó életművének rövid bemutatása mellett három olyan tanulmányra hívjuk fel a figyelmet, amelyek nem születhettek volna meg Herrmann kitartó kutatómunkája nélkül.

Tahereh Mafi: Ne érints

Egy lebilincselő sorozat első kötete, amelyben megismerkedhetünk egy magára hagyott lánnyal, és megtanulhatjuk, milyen fontos is az emberi érintés a mindennapjainkban. Egy kapitalista, világromboló jövőben játszódik, amely talán néhányunk szemét ki tudja nyitni, hogy meglássuk, milyen jövő felé haladunk.

A magyar fotográfia napja

A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége kezdeményezésének köszönhetően 2003 óta ünnepeljük a magyar fotográfia napját. A dátumválasztás oka, hogy 1840. augusztus 29-én készült az első hazai fénykép, pontosabban dagerrotípia. Vállas Antal a beszámolók szerint a Dunát és a királyi várat örökítette meg. Ezen a jeles napon híres magyar (származású) fotósok munkásságát, illetve hozzájuk kapcsolódó albumokat és szakirodalmat ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Bestiáriumok II. – Bestiális humor a kolostorokban

Bestiárium sorozatunk második gyöngyszemét olvashatjuk, az első részben Wolfgang Franz és Miskolczi Gáspár által jegyzett könyvecskékből adtunk izgalmas ízelítőt. Hamarosan pedig jön a harmadik, amelyben Ulisse Aldrovandus gazdagon illusztrált, 12 részes sorozatát mutatjuk be. A bestiáriumok gyakorlatilag enciklopédiák voltak, amelyekben különböző állatok részletes bemutatását olvashatjuk. Az állatok között vannak valós,...

Jennifer L. Armentrout: From ​Blood and Ash – Vérből és hamuból

A Vérből és hamuból egy remekül felépített bevezető rész ebbe a kissé horrorisztikus, ám különleges fantasy világba. Vérben, titkokban, akcióban és intimitásban nem szenved hiányt ez a regény, ráadásul a karakterei is szerethetőek. J. L. Armentrout bebizonyította, hogy a farkasos, vámpíros, kiválasztottas sztoriknak még nem érdemes fellőni a pizsicsillagot, mert van még bennük kurázsi.

Szilasi László: Tavaszi hadjárat : szerelmes magyarok a XIX. századból

Mindez ugyanarról a hozzáállásról árul el valamit, amely a könyv fülszövegétől sem teljesen idegen, nevezetesen, hogy a Tavaszi hadjárat világában a nyelv nem csupán és azonnal nemzetépítésre szolgál, hanem annál kisebb, esetleg attól független egységek megalkotására is, úgymint szerelem, barátság vagy akár a közvetlen környezet leírása.

Andy Greene: Office – Amit nem tudsz a 2000-es évek legfontosabb sorozatáról 

Andy Greene könyve megragadja a The Office hangulatát, az egykori stábtagok beszámolói kellemes nosztalgikus hangulatot keltenek. Bár a sorozat irodai környezete nem igazán változott az évadok alatt, mégis olyan helyzeteket és érzéseket fogalmazott meg, amivel kortól függetlenül sokan azonosulni tudunk.