5 történet a hülyékről és a hülyeségről
Könyvek a hülyékről és a hülyeségről, izgalmas és tanulságos történetek.
Könyvek a hülyékről és a hülyeségről, izgalmas és tanulságos történetek.
De mindent összevetve jól esett, csöppet sem bántam meg, hogy elolvastam (amit mellesleg igen gyorsan ment).
A történet színhelye és vázolt társadalmi közege egyébként kuriózum, a mi máshoz szokott világunk számára. Rettentően érdekes. Csak a leírással bajlódom. De majdcsak belejövök. Sűrű szövésű történet. Roppant érdekes. Tipikusan az a fajta, amelyikre azt mondom, újra elő fogom venni. Rengeteget lehet belőle tanulni a helyi kultúráról.
Gerse László karikatúrákban reagál a világ dolgaira. Érdemes megnézni a rajzokat és jókat mosolyogni rajta!
Ponyvaregény képekkel illusztrálva, melynek stílusa tökéletesen adja át Rejtő Jenő forgatókönyvekbe illő modorát. Izgalmas fogócska regény, humoros helyzet jelenetekkel megtoldva, amik sokat dobnak az egyébként egyszerű történeten. A szálak pedig a cselekmény végére tökéletesen egybesimulnak.
Gyerekkorunkban (és minden bizonnyal felnőttként is) mindenki tett fel olyan abszurd, hipotetikus kérdéseket, amire a senki sem igazán tudta a választ – ilyen ‘agymenéseket’ válaszol meg Randall Munroe ebben a könyvben.
Kár, hogy ezt a könyvet nem gimiben adták a kezembe. Mondjuk amikor az Ember tragédiáját olvastuk. Mennyivel könnyebb, vidámabb és érzékletesebb lett volna a kötelező olvasmány feldolgozása.
In Plankton Dreams,Tito Rajarshi Mukhopadhyay crafts a proud, satiric style: the special ed student as literary troublemaker. ‘Mother had always taught me to learn from circumstance,’ he writes. ‘Here, the circumstance was humiliation, a particularly instructive teacher.’ ‘But I’m not complaining,’ he continues. ‘Humiliation, after all, made me a philosopher.’For all of its comic effects, the book alerts readers to an alternative understanding of autism, an understanding that autistics themselves have been promoting for years.
Ez a könyv azoknak az olvasóknak készült, akik hírből kerülték a kötelezőket. Nem olvasnak sem verset, sem novellát, nem hogy egy 200 oldalas drámát! Nényei fiatalos lendülettel, tanári tapasztalattal a háta mögött, könnyed, humoros formában próbálja elmesélni mindenkinek, hogy miért is jó ha olvas, és ha klasszikus irodalmat olvas az ember fia vagy lánya.
Jókat nevettem olvasás közben. Kedvenc jelenetem az első: az ördög meglátogatja a Rózsa családot – és az utolsók egyike: Kossuth Lajos és Rózsa Sándor találkozója. A regényben elhangzott kedvenc mondatom szintén ebben a jelenetben van, Kossuth mondja feleségének: „Terézkém, drága kincsem, e perc most nem kalácsmajszolásra termett”. Szigorúan 18-as karikás!!!!