A magyar egészségügy napjának margójára

Július elseje a magyar egészségügy napja, közismertebb nevén Semmelweis-nap. A dátumválasztás oka, hogy 1818-ban ekkor született „az anyák megmentője”.
1992 óta országszerte ünnepi megemlékezésekkel és szakmai elismerésekkel köszöntik az egészségügyben dolgozókat. A jeles alkalomból híres orvosokat és ápolókat mutatunk be, valamint érdekes szakirodalmat és életrajzi regényeket ajánlunk.

Semmelweis úttörő felfedezése

Mi a gyermekágyi láz, amely ellen Semmelweis sikerrel vette fel a harcot? Ez egy súlyos fertőzés, szepszis, amelyet (öntudatlanul) maguk az orvosok okoztak. Ugyanis a szakmai gyakorlat részét képező boncolások után mindenféle fertőtlenítés, sőt kézmosás nélkül mentek át a szülészeti osztályokra. Semmelweis felismerésében az volt az úttörő jellegű, hogy az orvosok kezén levő baktériumok okozzák a bajt. Több próbálkozás után a klórmeszes kéz- és alkarfertőtlenítés mellett döntött, és erre kötelezte beosztottjait is. Bár a halálozási statisztika ugrásszerűen javult, nem hittek neki. Amikor évekkel később végre publikálta eredményeit „Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése)” címen, akkor is főleg durva elutasítással találkozott. Küzdelmes élete tragikusan végződött: elmezavarral került a döblingi szanatóriumba, ahol tisztázatlan körülmények között hunyt el. A közvetlen halálok csontvelőgyulladás miatti vérmérgezés, de egyes kutatások szerint az ápolószemélyzet durva bánásmódja siettethette a véget. Leghíresebb felfedezésének néhány dokumentumát az UNESCO 2013-ban a világemlékezet részévé nyilvánította. Kevésbé ismert tény, hogy sebészként szintén komoly eredményei voltak: hazánkban ő végzett először petefészek-műtétet és másodikként császármetszést. Könyvtárunkban számos szakirodalmi kiadvány (például ITT és ITT) mellett megtalálható regényes életrajza, valamint érdekes olvasmány a család történetével foglalkozó kötet is. Saját munkái online olvashatók.

„Tanításom arra való, hogy az orvosi tudomány tanítói terjesszék, hogy az orvosló és ápoló személyek az utolsó falusi borbélyig, az utolsó falusi bábáig szerinte cselekedjenek; tanításom arra való, hogy elriasszam a szülőházak rémét, hogy megmentsem a feleséget a férj, az anyát a gyermeke számára.”

Három Nobel-díjas orvos – plusz egy fő

A C-vitamint feltaláló Szent-Györgyi Albertről nemrég jelent meg kollégánk, Tasiné Csúcs Ildikó tollából egy széleskörű kötet, amely már állományunkban is elérhető.
Nobel-díjának történetét, kalandjait és a korabeli dokumentumokat feldolgozó virtuális kiállításunk 2021 szeptemberében készült el, amely a Szegedi Tudományegyetem centenáriuma és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar névfelvétele alkalmából, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjteményében őrzött dokumentumok felhasználásával jött létre.

Bárány Róbert „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkásságáért” kapta meg a legrangosabb tudományos elismerést. A kutatás ihletője egy gyakorlati megfigyelés volt. Nevezetesen az, hogy a fülmosásban részesült páciensek gyakran elszédültek, ha a műveletet túl hideg vagy túl meleg vízzel végezték. A víz ugyanis a belső fülben található egyensúlyrendszert ingerelte.

Békésy György a hallás fiziológiájával, pontosabban a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusával foglalkozott. Utolsó éveiben Hawaii-on élt, ahol saját költségére laboratóriumot szerelt fel. Temetése kívánsága szerint polinéz szokások szerint zajlott: hamvait énekszó kíséretében az óceánba szórták.

Selye Jánost a „stresszkutatás atyjaként” ismerik, amelyért Nobel-díjra jelölték, de mégsem kapta meg. Zseniális felismerése, hogy stressz nem kizárólag idegi feszültség hatására jöhet létre. Sőt: „stresszmentes állapot csak a halál”. Életéről és felfedezéséről ITT, saját művei közül pedig ITT és ITT ajánlunk szakirodalmat.

Az egészségügyben dolgozókról május 12-én is megemlékezünk. Ez az ápolók napja és Florence Nightingle születésnapja, aki a modern nővérképzés alapjait fektette le. A krími háború hadikórházaiban igyekezett – a lehetőségekhez képest – tisztaságot teremteni, és ezzel 2,2%-ra csökkentette a korábbi 42%-os halálozást. „Ha valaki olyan életet él, amely mindenki számára fejlődést hoz, és ez a fejlődés állandó, nem hal meg vele, az ilyen ember életét Igaz Életnek nevezhetjük.” – vallotta. Az ő kortársa volt Kossuth Zsuzsanna.A szabadságharc után perbe fogták, de végül felmentették. Ugyanis osztrák tisztek emeltek szót érte: egyforma odaadással ápolta mindkét hadsereg sebesültjeit.