SZTE Klebelsberg Könyvtár
Az 1979-ben született Irene Vallejo esszékötete, az eredetileg 2019-ben megjelent Papirusz nagy terjedelemben vállalkozik arra, hogy a könyv ókori történetén keresztül felülvizsgálja a kultúrtörténet valós győzelmeit és veszteségeit, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a történelem adott pontjain győztesnek és vesztesnek tűnőkkel.
The first book to present the so-called Hitler Library. It sheds new light on the readings of Hitler and on his techniques on how to read a book. Hitler presented himself as an ideal reader of Schopenhauer, nevertheless, his remarks destroy that image, particularly if we see how he read Ernst Jünger, Richard Wagner, or Paul de Lagarde, and how he reread Mein Kampf. The book describes the gnostic character of the phenomenon as an explication of the success of nazism and that of the Hitler myth and challenges the static views of traditional historiography.
A tíz éves Daniel Semperet egy hajnalon antikvárius édesapja elviszi a titokzatos barcelonai könyvtárba, az Elfeledett Könyvek Temetőjébe, ahol örökbe fogad egy könyvet, amely döntő hatással lesz életére. Élete minden fordulatát a könyvnek köszönheti: a szerelmet, a barátságot, a veszélyes ellenfelet. A kalandokban gazdag történet végig feszültségben tartja az olvasót.
Képzelj el egy világot, ahol nincs mágia, csak tudás. Ezt a borzasztó méretű tudást egy könyvtár őrzi, írója és fő könyvtárosa Apa – mondjuk úgy, többé-kevésbé Isten. Vagy valami olyasmi. Apa 12 tanítványt vesz magához, aki a 12 tudomány, vagyis a 12 katalógus ismerői és gyakorlói lesznek. Ezek közül egy főszereplőnk, Carolyn. A tanulási módszertan valahol a brutális, az embertelen és a totálisan romboló között húzódik, így fiatal felnőttkorukra lelkileg sérült és változó mértékben őrült lesz mindegyikük. Na, ez az alapszituáció.
Gaiman a mesék, a mitológia, és a fantasy egyik nagy művelője. Ezzel a kötettel most összeszedték az összes nem fantasy jellegű írását, cikkeket, interjúkat, beszédeket. Miközben pedig ezeket olvassuk, bepillantást nyerhetünk az író fejébe, hogyan gondolkodik hitről, a világról, a vallásról, a pénzről, vagy épp a könyvtárakról.