SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A kötet célja az életutak és tudományos teljesítmények megismertetésén túl az, hogy ösztönözze a következő nemzedéket a tudományos kutatásra, és az ez által kiváltott különleges örömökre.
Életünk színhelye a négydimenziós téridő, amelyre sajátos geometriai szabályokat ír elő a természet. A sok szemléletes ábrával magyarázó könyv ide hívja felfedezésre az olvasót, akinek a középiskolai matematikai ismereteken kívül nem lesz más útravalóra szüksége. Kétségtelen, hogy a téridő-geometria megismerése komoly erőfeszítést kíván, de a megértés öröme feltétlenül élvezetessé teszi majd a kalandozást.
„A Derűs nyelvművelés kötet 66 írása a szórakoztató ismeretterjesztés jegyében született. Megtudhatjuk többek között, hogy mit jelent a nyelvművelés 3.0, mely szabálypontok tekinthetők a helyesírás arisztokratáinak, mit csinál a korrektor, a kakasütés miért nem az, mint aminek látszik, olvashatunk a nyelvi jolly jokerekről és babonákról, a tirpák tangóról, a szexi...
De egyáltalán mi az a dűne? Miből van a homok, amiből összeáll? Ezek olyan kérdések, amelyek egyaránt feltehetőek a Dűnével és a Földdel összefüggésben is, a Tudomány a Dűne univerzumában című könyvben pedig erre, és még egy rakás hasonló kérdésre kaphatunk talán kevésbé izgalmas, de mindenképpen állati érdekes válaszokat.
És valóban, a filmkedvelő közönség számára inspiráló olvasni, hogy a rendezőnők új generációját mi minden foglalkoztatja, és milyen kreatív módokon élnek a filmi médium lehetőségeivel. Ezért még akinek a kortárs magyar film nem az elsődleges érdeklődési köre, annak is érdekes és tanulságos olvasmány lehet a Veszélyes lehet a mozi.
Felnőttnek, gyereknek egyaránt élvezetes olvasmány ez, és bár simán el lehet utazgatni a villamoson anélkül, hogy bármit tudnánk a működéséről, a hátteréről, egészen más élmény a Kovács-Szinvai páros könyvének elolvasása után. Más, és jobb is.
Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.
Összességében tizennyolc beszélgetést gyűjtött össze ebben a kötetben, hogy elgondolkoztassa az olvasót, mennyit változott a világ tudománya az elmúlt három évtized alatt. S hogy e kiváló elmék „jóslatai” valóra váltak-e napjainkra?
Ismert jelenség, hogy a regényhősök tetteit vagy testi tüneteit olvasáskor lelkiállapotuk kifejeződéseiként értjük meg. E megbízható mechanizmus az őskőkorban alakult ki, amikor a bővülő társas életben szükség lett a viselkedéseket értelmező képességre és a reakciók megjóslására, az elmeolvasásra.
Kétszáznál több film- és kétszáznál több színházi szerep, a könyv ezekkel a brutális számokkal kezdi Cserhalmi György bemutatását – a Katona József Színház egykori alapító tagja, Jancsó Miklós és András Ferenc filmjeinek főhőse minden bizonnyal az egyik, ha nem a legtöbbet foglalkoztatott ma élő férfi színész.