Kategória: Tudományos ismeretterjesztő

Peter Brannen: A világ végei

Az biztos, hogy vége lesz a világnak, de kár ezen parázni, már megtörtént néhányszor, tekinthetjük rutinszerű ügymenetnek. Ha eltűnik az emberiség, senki sem fog sírni utánunk. A földtörténet szempontjából villanásnyi epizód jut nekünk. Ez az egyik tanulsága Peter BrannenA világ végei című könyvének. A másik és fontosabb pedig az, hogy geológiai távlatok ide vagy oda, mi magunk sokat teszünk azért, hogy gyorsabban váljunk jövőbeli leletanyaggá, leginkább azzal, hogy elviselhetetlenné tesszük a környezetünket.

Takács Róbert: Hollywood a vasfüggönyön túl

A szerző most kronologikus rendben, korszakok köré épített könyvének öt fejezetében követi nyomon az amerikai film hazai jelenlétének útját az 1941-től való eltűnésétől kisebb-nagyobb kitérőket követően fokozatos, mind követelőbb Kádár-korszakbéli térhódításáig, egészen az 1989-es rendszerváltásig.

Hatos Pál: A Rosszfiúk világforradalma : az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története

A Rosszfiúk világforradalma – Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története a dicsőséges/nevetséges/tragikus 133 napot az előző könyvhöz hasonlóan időrendben, de az államszervezéstől a külpolitikán át a hadi cselekményeken keresztül a közoktatásig különböző témánként, rengeteg name dropping-gal és easter egg-gel meséli el, nem kímélve egyik politikai oldalt vagy társadalmi osztályt sem.

Boros Géza: Minden más városnál városabb – 100 bejegyzés Velencéhez

A könyv a címében 100 bejegyzést ígér Velencéhez, s ezek bár nem túl hosszúak – igazából főként egy igényes képválogatáshoz fűzött kommentárokról van szó –, érdekes, izgalmas stílusban, sokat anekdotázva tálalja őket, és egyben jól használható információkat, idézeteket, személyes sztorikat és képeket is kapunk hozzájuk.

Lichter Péter: 52 hátborzongató film – A Psychótól a Fehér éjszakákig

Lichter műve épp azért olvasható ennyire könnyedén és gyorsan, mert a megkérdőjelezhetetlen szakértelem mellett a rajongás az, amely rögtön átsüt a lapokon. Ez a két dolog pedig nem kioltja, hanem felerősíti egymást; az olvasót viszi magával a szerző lelkesedése, miközben rengeteg új információval is gazdagodik.

Ian Sayer, Jeremy Dronfield: Hitler utolsó dobása

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban, miután összeszedték őket a lágerekből. Hitler parancsa világos volt: ha a helyzet romlik, haladéktalanul végezzék ki őket. És ezzel feszültséggel teli, már-már abszurd dráma zajlott le a hegyekben a fogvatartók és a fogvatartottak között. Ian Sayer és Jeremy Dronfield hiánypótló kötete izgalom és feszültség terén is kenterbe veri a legjobb hollywoodi produkciók forgatókönyveit, miközben bemutatja a második világháború eddig kevésbé ismert túszdrámájának történetét.

Egri Lajos: A drámaírás művészete : az emberi mozgatórugók kreatív értelmezésének alapjai

Egri filozófiájának érdekessége, hogy homlokegyenest szembehelyezkedik az Arisztotelész Poétikájában foglalt állítással. A karakter, vallja, fontosabb a cselekménynél, ugyanis az belőle fakad – ezzel egyébként Stephen King is egyetértését fejezi ki a már említett Az írásrólban. A tézis folyományaként, hogy a karakter cselekményformáló ereje hitelt érdemlően kibontakozhasson, az alkotó nem érheti be kevesebbel, mint a szereplőinek háromdimenziós, az utolsó hajszálig történő kidolgozásával.

Földényi F. László: Newton álma: William Blake Newtonja

Földényi F. László a Newton álma: William Blake Newtonja című legújabb kötetében az angol költő és festő-grafikus-nyomdász Newtont ábrázoló színes nyomatát elemzi, de mintha inkább ennek apropóján nyitna ablakot egyrészt Blake művészetére, költészetére, tudományos és látomásos világképére, másrészt pedig a nagyromantika világszemléletére.

Az ébredő jogerő – Galaxis útikalauz jogászoktól

Az Athenaeum Képzelet és tudomány sorozata ezúttal a jog morálisan nem mindig emészthető területére látogat, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, minthogy milyen háborús bűnöket követtek el a klónháborúban vagy hogy mikor nevezhetünk egy államrendszert diktatúrának.