SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Életünk színhelye a négydimenziós téridő, amelyre sajátos geometriai szabályokat ír elő a természet. A sok szemléletes ábrával magyarázó könyv ide hívja felfedezésre az olvasót, akinek a középiskolai matematikai ismereteken kívül nem lesz más útravalóra szüksége. Kétségtelen, hogy a téridő-geometria megismerése komoly erőfeszítést kíván, de a megértés öröme feltétlenül élvezetessé teszi majd a kalandozást.
„A Derűs nyelvművelés kötet 66 írása a szórakoztató ismeretterjesztés jegyében született. Megtudhatjuk többek között, hogy mit jelent a nyelvművelés 3.0, mely szabálypontok tekinthetők a helyesírás arisztokratáinak, mit csinál a korrektor, a kakasütés miért nem az, mint aminek látszik, olvashatunk a nyelvi jolly jokerekről és babonákról, a tirpák tangóról, a szexi...
De egyáltalán mi az a dűne? Miből van a homok, amiből összeáll? Ezek olyan kérdések, amelyek egyaránt feltehetőek a Dűnével és a Földdel összefüggésben is, a Tudomány a Dűne univerzumában című könyvben pedig erre, és még egy rakás hasonló kérdésre kaphatunk talán kevésbé izgalmas, de mindenképpen állati érdekes válaszokat.
A kötet így széles olvasóközönség számára lehet érdekes: a rövid és frappáns fejezetek könnyen fogyaszthatóak bárki számára, aki érdeklődik a klasszikus irodalom iránt, ugyanakkor az obskúrusabb témák, kérdésfelvetések bizonyára sok új információval szolgálnak akár a korszakot jól ismerőknek is. Olyan, mintha egy kaleidoszkópon fordítanánk egyet, amely így új elrendezésben mutatja az ismerős elemeket, eddig ismeretlen, színpompás ábrákat kirajzolva ezzel.
Új „Jókai-regény” született Szécsi Noémi tollából. A szerző nőtörténeti szempontból, Jókai anyja, feleségei, nevelt lányai és más nőrokonai szemszögéből rajzolja meg a 21. századi olvasó számára a nagy mesemondó portréját.
Hogyan fér meg egymás mellett a kutatás és a rajongás; a tudományművelés és a szórakoztatás; a Harry Potter-franchise és a politikai aktivizmus? Bár első ránézésre talán nagy távolságot érzékelünk az említett fogalompárok között, Torbó Annamária könyvvé alakított doktori disszertációját olvasva nem csupán az fog könnyedén párhuzamot vonni köztük, aki jártasabb a média- és kultúratudományok területén, hanem jó eséllyel az is, aki az akadémiai szférán kívülről érkezik – talán éppen a Harry Potter-rajongói közösségből.
A magyar digitális kultúra és online média több mint negyedszázados múltra tekint vissza, ez a múlt azonban javarészt még feldolgozatlan. A könyv a magyar nyelvű internet, elsősorban az internetes média közelmúltjával és előzményeivel foglalkozó friss kutatásokat mutat be, és ezáltal betekintést ad e nagyon gazdag, szerteágazó múlt néhány fontos és sokszor szórakoztató történetébe.
Az erkölcsi szabályok semmibe vétele, a másokon való átgázolás vagy a számító kihasználás elítélendő tettek, ám nagyon is érthető érdekek vezérlik őket, enyhébb változataik kulcsszerepet játszanak sok köznapi antiszociális cselekedetben. A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenségek, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak. Az úgynevezett Sötét Triád személyiségkoncepció e „mindennapos” szabálysértő viselkedésformákhoz kötődő vonásokra, az átlagemberekben is jelen lévő „sötét oldalra” hívja fel a figyelmet.
Természetbúvárok és természetbarátok számára megfogalmazott javaslataiból pedig minden olvasó válogathat olyanokat, melyek segítségével az élethelyzetéhez passzolóan tud egy kis időt és teret kikanyarítani a körülötte zsizsegő élővilághoz való kapcsolódásra
Könyvében az univerzum végéről való gondolkodás jelenleg rendelkezésünkre álló eredményeit mutatja be: szuperteleszkópok és részecskegyorsítók legfrissebb megfigyelései rajzolják át eddigi ismereteinket elképesztően izgalmas (és egyben félelmetes) új lehetőségekkel, és változtatják meg nézeteinket arról, hogy mi képzelhető el (és mi nem) a kozmosz távoli jövőjében.