SZTE Klebelsberg Könyvtár
Az állatok sok mindenben hasonlítanak ránk, emberekre, ugyanakkor jelentősen különböznek is tőlünk. Ha nézegetjük őket, mintha karikatúrák lennének, felismerhetjük bennük magunkat vagy egy-egy ismerősünket. Ám a könyvben szereplő állatmesék célja a természet törvényeinek bemutatása. Ha ugyanis megismerjük a mindennapjainkat meghatározó fizikai jelenségek működését, másképpen tekintünk majd a világra.
Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. Mi kötötte össze a küllemre nagyon is eltérő két embert? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a természettudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították.
Elgondolkodtál már azon, hogyan építenél lávaárkot a házad köré? Felmerült már benned, mi a legcélszerűbb módja az űrből való postázásnak? Foglalkoztat a kérdés, hogyan lehet végrehajtani egy kényszerleszállást? Gyakran elmélkedsz azon, mi a legjobb módszer egy szelfi elkészítésére? Érdekel, hogyan befolyásolhatjuk az idő múlását? Szeretsz azon gondolkodni, milyen vastag Gruyère sajt szükséges egy medence falához? Ha a kérdések mindegyikére nem a válasz, az még nem jelenti azt, hogy ez a könyv nem neked való. Ha ugyanis legalább az egyiknél felnevettél és elkezdett pörögni az agyad, hogy mi lehet erre a hülye kérdésre a legjobb válasz… nos, akkor biztosan neked találta ki Randall Munroe a legújabb könyvét.
Ez a könyv öt híres tudósról szól, akik hasonló pályát futottak be a huszadik század rögös körülményei között. Hargittai Balázs és Hargittai István könyve az öt tudós írásaiból vett idézeteken keresztül mutatja be nézeteiket, érzéseiket és bölcsességüket, amihez a szerzők megjegyzéseket is fűznek. Mindezek együtt magával ragadó, emlékezetes és időnként provokatív olvasmányt nyújtanak.
A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.
A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentő kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják.
Az biztos, hogy nem könnyű ennél ambiciózusabb és sokrétűbb sci-fit mondani – a Háromtest-trilógia óriási irodalmi teljesítmény, fenséges és félelmetes, grandiózus és emberi, provokatív és gondolatébresztő. Megkockáztatom: korszakos remekmű.
Utazás a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia és az agy szerkezetének világába korunk legnagyobb hatású matematikai fizikusa segítségével közérthetően, nemcsak szakmabeliek számára.
Gyerekkorunkban (és minden bizonnyal felnőttként is) mindenki tett fel olyan abszurd, hipotetikus kérdéseket, amire a senki sem igazán tudta a választ – ilyen ‘agymenéseket’ válaszol meg Randall Munroe ebben a könyvben.
Wigner Jenő egyike a magyar Nobel-díjasoknak. Munkássága elsősorban a matematikai fizika területén volt jelentős. Ez a kötet az ő írásaiból válogat.