SZTE Klebelsberg Könyvtár
A Tízezer ajtó központi témája a kirekesztés, az előítéletesség és az ebből fakadó sorsszerűség: miként determinálódik valaki sorsának alakulása a származása, bőrszíne vagy éppen társadalmi megítélése által? A könyv hangsúlyozza, hogy a sztereotípiák akarattal, hittel és kitartással meghaladhatók.
A fehérben fehér sokkal több tehát, mint egy hímzés: a hasonlóság ellenére láttatja a különbséget, illetve fordítva, a különbségek ellenére is megmutat valami közöset, legyen szó emberekről vagy tágabban népi és/ vagy irodalmi hagyományról.
A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása egy nemzedék történetét beszéli el, annak minden vágyával, félelmével és hiedelmével együtt, bemutatva, hogyan alakult a francia társadalom a 40-es évek óta. Az Évek a hét könyve, amely tárgyak, emlékek, érzetek és benyomások elgondolkodtató gyűjteményével mesél a hétköznapokból összeálló életidőről és a női sorsról.
A Magyar filmek 1896-2021 látszólag csak egy lexikon – mégis ki olvas lexikonokat? A zord külső mögött azonban könnyen befogadható, olvasmányos stílus és olyan tudásanyag bújik meg, amire minden cinefilnek szüksége lenne.
Chanel érzéketlen és számító, de a könyv írója nem engedi elfeledtetni az olvasókkal, milyen tragédiákat élt át a díva, ezzel átadja az olvasónak azt a feladatot, hogy ítéletet mondjon Coco felett. Erkölcstelen náci kém? Egy körülményeknek kiszolgáltatott báb? Megtört szívű nő? Vagy egy érzéketlen vamp?
Scottie Pippen ‘Unguarded – Az én igaz történetem’ címmel önéletrajzi könyvvel jelentkezett. A kötet persze főleg Pippen a Chicago Bullsnál töltött időszakáról, a Michael Jordanhez és Phil Jacksonhoz fűződő kapcsolatáról, a bajnoki címek történetéről szól. Kapunk rengeteg sztorit, miközben az lehet a fő konklúzió, hogy ez a nagyszerű kosárlabdázó azóta is azon kesereg, hogy nem ő lett a főbika.
A kötetben 82 szerző, történészek, irodalmárok, néprajzosok, közgazdászok, politológusok és szociológusok munkája szerepel, és az elmúlt 150 év fontosabb és kevésbé fontos eseményeiről szól. A közös bennük a nemzetközi kapcsolatok vizsgálata: az első tanulmány az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióról szól (1869), az utolsó pedig a koronavírus-járványról és a hatásairól (2020).
Kurt Vonnegut úgy írt a totalitárius gondolkodásról, a háború emberre gyakorolt hatásairól és az ember „valódi” énjéről, hogy közben sosem felejtett el szórakoztató és helyenként még humoros is lenni.
Pedig máskülönben ez sem egy rossz regény. Zafón, ha nem is találta el úgy az arányokat, ha nem is mesél olyan varázslatosan, mint a nagyregényeiben, azért már itt megvillantotta tehetségét, és hibái mellett is lebilincselő könyvet írt.
Stephen King novelláskötete életművén belül az olvasható szériába tartozik, ami a rajongótáboron kívül tartózkodók számára is élvezhető, értékelhető, emberbarát rövidségű írásokat jelent. Bár, ha jobban belegondolunk, ezek a rövidebb terjedelmű írások – éppen sokoldalúságuk miatt – talán még félelmetesebbek, mint egy komplett regény. Megannyi ötlet – megannyi borzongás. Csak győzzünk egyik hangulatból a másikba kerülni.