SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A Történeti és elméleti közelítések egy médiumhoz alcímmel ellátott monográfiában a szerző izgalmas történeti panorámán keresztül vezeti végig az olvasót a modern magyarországi képregény kialakulását megelőlegező, illetve elősegítő eseményektől és körülményektől kezdve a 19. századi élclapokon át egészen a kortárs képregényekig.
„Bár Alasdair Gray neve eddig a magyar olvasók számára idegenül csenghetett, és az is lehet, hogy talán csak a filmnek hála, de nagyszerű dolog, hogy magyarul is olvasható a Szegény párák, hiszen olyan kérdéseket feszeget a hitelességgel, a személyiségfejlődést befolyásoló hatásokkal vagy, ami talán a legaktuálisabb, a különböző szűrőkön hozzánk...
Cecilie Enger regénye, A fehér térkép, az első női hajótulajdonosok életét skicceli fel, akik választásaikkal, döntéseikkel szembementek mindazzal, amit az akkori norvég társadalom elvárt a nőktől.
Az Egyem a szíved novellái számos ponton párhuzamot mutatnak a XIX. századi és XX. század eleji angolszász rémtörténetek világával, de természetesen megvannak a maguk sajátosságai. Alkalmazzák a hübriszt elkövető őrült tudós kliséjét Mary Shelley figurája nyomán, vagy az elevenen eltemettetés toposzát, amely Edgar Allan Poe novelláinak jellegzetes eleme
Herrmann Antal etnográfus neve rendkívüli élete és vitathatatlan eredményei ellenére hosszú időre feledésbe merült. A könyvtárunkban őrzött Herrmann-hagyaték jelentős része még feldolgozatlan, de az utóbbi években születtek olyan irományok, amelyek célja a hagyatéki anyag különféle területeinek megismertetése a nyilvánossággal. A következőkben az alkotó életművének rövid bemutatása mellett három olyan tanulmányra hívjuk fel a figyelmet, amelyek nem születhettek volna meg Herrmann kitartó kutatómunkája nélkül.