SZTE Klebelsberg Könyvtár
Földényi F. László a Newton álma: William Blake Newtonja című legújabb kötetében az angol költő és festő-grafikus-nyomdász Newtont ábrázoló színes nyomatát elemzi, de mintha inkább ennek apropóján nyitna ablakot egyrészt Blake művészetére, költészetére, tudományos és látomásos világképére, másrészt pedig a nagyromantika világszemléletére.
A dzsinn szó hallatán a Disney-féle Aladdin vicces, jószándékú, minden kívánságot teljesítő szelleme ugrik be, esetleg Az Ezeregyéjszaka meséi emberi rabigába hajtott, vagy épp gonosz szándékú lényei. De hogy mi van a dzsinnek erején túl, arról S. A. Chakraborty rántja le a leplet első regényében, a Bronzvárosban.
Vegyünk egy adag 18. századi debreceni Kollégiumot, vegyítsük hozzá a magyar Faust, Hatvani István elektromossággal és salétrommal végzett kísérleteit, csepegtessük bele egy angyalarcú, démonlelkű leány kapzsiságát, keverjük össze provinciális politikai áskálódásokkal, hintsük bele egy lébecoló jogászhallgató regényírói ambícióit, majd az egész kotyvalékot töltsük Csokonai csikóbőrös kulacsába.
Az ördög bájitala tele van rejtélyekkel és titkokkal… Garantáltan nem lehet unatkozni a regény olvasása közben.
Két szálon két szereplő életét követjük nyomon az 1700-as évek Londonjában, egy népszerű kurtizán és egy szerencsétlen kereskedő a két kulcsfigura, akiknek a sorsa (nem meglepő módon) összefonódik a címben beharangozott hableány miatt. Mr. Hancock szert tesz a mitikus lényre, némi noszogatásra belátja, hogy ez kiváló üzleti lehetőség – és találkozik Angelica Neallel az ünnepelt prostituálttal.
Nagyon szeretem Janka regényeit, történész végzettségével hitelesen ír a múltról. Ez a kötet újra elvarázsolt, tetszett, hogy nem itthon játszódott – a fő helyszín Bécs és Párizs, utóbbiban többször is megemlítettek olyan helyeket, amiket volt szerencsém látni.
Mozartot hallgatni: bármikor. Mozartot/Mozartról olvasni: érdemes.
Német író könyve, aki az 1700-as évek végén tudósít a magyar helyzetről. Érdekes a régies nyelvezet és a korrajz miatt. 2013-ig indexen is volt a könyv, mert igen lehangoló képet festett a korabeli magyarországi társadalmi és kulturális viszonyokról, és számos ellenséget szerzett magának ezáltal.
Rendhagyó történelmi regény az egyik legnagyobb portugál írótól, melyben egy félkarú katona, egy léleklátó asszony és egy fantaszta, repülésről álmodó szerzetes kalandjai elevenednek meg a mese és a valóság határvonalán.
Lánykorom kedvenc regénye, amit ma is szívesen újraolvasok. Désirée, egy marseille-i selyemkereskedő lánya, tizennegyedik születésnapjára naplót kap édesapjától. 1794-et írunk. Ebből a naplóból rajzolódik ki előttünk egy csodálatos történelmi korszak, egy erős és bátor nő története, akit 14 évesen eljegyeztek egy Napóleon nevű fiatal tábornokkal, majd hozzáment egy másik tábornokhoz, akiből később svéd király lett.