SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Ligeti Lajos (1902–1987), a XX. századi magyar keletkutatás legtekintélyesebb alakja 2022. október 28-án lett volna 120 éves – ennek apropóján rendezett a nagy tudós életművéből emlékkiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár Keleti Gyűjteménye. Ligeti Lajos 1902. október 28-án született a Nógrád vármegyei Balassagyarmaton. Elemi és középiskoláit is szülővárosában végezte, utóbbit a...
A felnőtté válás és a gyökerekhez kapcsolódás ma is próbára teszi a fiatalokat… és mindez talán még nehezebb volt több száz évvel ezelőtt. Különösen akkor, ha az ember lánya converso (vagyis katolikus hitre áttért zsidó) családban született Spanyolországban, Kasztíliai Izabella uralkodása idején.
November 18. nagy nap a magyar felsőoktatásban, ugyanis 1895-ben egy rendelettel ekkor tették lehetővé a nők számára a bölcsészeti, orvostudományi és gyógyszerészeti képzés elvégzését. Azután szép lassan bővült a paletta, bár az igazi áttörés az első világháború után következett be.
A Pécsi Tudományegyetem idén emlékezik meg Pozsonyból menekülésének és Pécsre telepedésének centenáriumáról. Az ünnepségsorozat egyik első állomását, a „Pécs – Debrecen – Szeged. Klebelsberg Kuno és a magyar felsőoktatás” című kiállítást október 7-én nyitották meg a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. A kiállítás kurátorai Dezső Krisztina osztályvezető...
Remek karakterrajzok, érdekes meseszövés és hat rejtélyes faliszőnyeg a 15. századi Franciaországból. „Az életben lehet valami fekete vagy fehér, de ami e között van, az megannyi színek harmóniája, érzelmektől dús kavalkádja…”
Néhány éve tűztük ki célul – az Egyetemi Gyűjteményünk munkatársainak ösztönzésére – a “Hírességek relikviái könyvtárunkban – dedikált könyvek, könyvbejegyzések, szakdolgozatok, stb.” című projektet, melynek célja az SZTE Klebelsberg Könyvtárban fellelt, de egyéb felületen nem repertorizált (= feltüntetett, avagy “lappangó” relikviák számbavétele). A tüzetes ellenőrzést más, már zajló munkafolyamatokkal ötvözve végeztük...
A Zöldlámpa Matthew McConaughey életről, munkáról, szeretetről, családról alkotott képe és véleménye – de legfőképp önmaga valójának összegzése. Mindezt lehengerlő stílusban, elképesztő lazasággal és életszeretettel.
A Hamnet úgy vázolja fel a drámaíró korai pályakezdését, családi hátterét, belső alkotói vívódásait, hogy a fókusz nem rajta, még csak nem is a címszereplő fiún, sokkal inkább Shakespeare feleségén, a regénybeli Agnesen van. Shakespeare úgy válik tehát az O’Farrell-könyv kulcsalakjává, hogy valójában végig mellékszereplője a Hamnetnek, Maggie O’Farrellt pedig mintha jobban izgatta volna a szerelem, elszigeteltség, kibontakozás, gyász stációit végigjáró feleség alakja, aki szerinte nem mellesleg nagyban hatott egy páratlan életmű alakulására is.
Lukács Flóra első kötete kiváló indulás, az Egy sanghaji hotel teraszán gazdag gondolatvilágú és jól megírt versanyagot foglal magába, amely mindent átható melankóliája mellett is a versvilágban való elveszésre, barangolásra ösztönzi az erre fogékony olvasót – a sétáló is így érez egy ismeretlen nagyvárosban.
A Booker-díjat is magánénak tudó, japán származású, angolul megszólaló író nyolcadik regénye tovább bővíti témáinak tárházát. Elsősorban azt vizsgálja, hogy mit jelent „nem egészen embernek lenni”. A Falcsik Mari által fordított kötetben egy android szemével kutatja a szerelem és az emberi hűség természetét.