Sarah J. Maas: Üvegtrón (Üvegtrón 1.)
Egy kalandos történet egy lányról, aki küzd az életéért, bajba keveredik, szerelemre talál és megmenti a világot. Vigyázat! Fantasy veszély!
Kategória: Sci-fi, fantasy
Sarah J. Maas: Tüskék és rózsák udvara (Tüskék és rózsák udvara 1.)
Azért ez az egyik kedvenc könyvem, mert tele van fantasy elemekkel, és az írónő egy komplex világot felépített. Eredetileg a Szépség és szörnyeteg történetének feldolgozásaként indult a történet, de teljesen új elemeket vitt bele, és végül teljesen eltért tőle. Van benne szerelem, veszteség, és rengeteg érték ami miatt megéri elolvasni.
Octavia E. Butler: Hajnal (Xenogenezis-trilógia 1.)
Octavia E. Butler regénye is a leporolható sci-fi kategóriát képviseli, eredetileg ’87-ben jelent meg, de simán élvezhető így 2020-ban is. A xenogenezis névre keresztelt sorozat kezdő kötete a Hajnal. Egy posztapokaliptikus szituációban ismerjük meg a főszereplő Lilith-et, aki a maga 26 évével egy idegen helyen eszmél. Az elbeszélés az ő szemszögéből közvetíti az eseményeket és gyorsan világossá válik, hogy a.) nem a Földön van, b.) léteznek más intelligens létformák, akikkel alkalma nyílik megismerkedni.
5 könyv az északi mitológiákról
Gondoltad volna, hogy az északi mitológia ma is jelen van a filmekben, a fantasy feldolgozásokban és a képregényekben? Ismerd meg őket közelebbről!
Frank Herbert: Dűne
Viszonylag régen olvastam olyan könyvet, amire könnyű szívvel azt mondhatom, hogy ez igazán rendben volt. Persze, Dűne, klasszik sci-fi, tudom-tudom… de itt valahogy visszatért a régmúlt magyar szak feeling, és nem azért, mert kínzóan rossz volt. A helyén volt itt minden, kérem szépen!
Jevgenyij Zamjatyin: Mi
Zamjatyin regénye egyike a disztópikus regényeknek, amelyekben egy új társadalmi rend uralkodik és minden rendezettnek tűnik. Ha szeretnél szubjektív nézőpontból íródott, graduálisan feltöredező szövegegységet olvasni, a Mi-t nagyon tudom ajánlani. Nem hosszú, az én kiadásom, csak körülbelül 220 oldal, úgyhogy sikerélményhez is könnyen juthatsz, hogy újabb könyvet olvastál el 😉
Patrick Rothfuss: A Szél Neve
Ez az a könyv, ami berángatott engem az olvasás világába. Rothfuss nem csak abban volt az első, hogy sikerült neki azt éreztetnie, mintha egy másik világ része lennék, de a protagonista helyébe is tökéletesen sikerült magamat képzeltetnie. Nem tudom, hogy aki olvassa az ajánlómat, az ismeri-e a művet, vagy rajongója-e a fantasy műfajnak, de a mindenképp ajánlom a figyelmébe, mert egyszerűen megragad és magába szív egészen addig, míg bele nem kezdesz a Bölcs Ember félelmébe, ami még el is nyel a világból, ahol most vagy.
Tahereh Mafi: Ne érints
Ez egy trilógia első része. Egy lány életéről, belső gondolatairól szól. Részletes leírásokkal van tele, különleges nyelvezettel.
Rick Riordan: A villámtolvaj (Percy Jackson és az olimposziak 1.)
Bárki, aki szereti az izgalmakat, a fordulatokat, a jó poénokat és nem utolsó sorban a görög mitológiát (ez nem annyira fontos, hogy szeresse, úgyis megváltozik a véleménye ez után), az nem fogja tudni letenni ezt a könyvet.
Philip Pullman: Északi fény (Az Úr Sötét Anyagai 1.)
Ez lassan ment, meg persze ez is kicsit csalás volt, hiszen láttam a sorozatot, tehát az alapsztori tiszta volt (és hallottam Joe Tandberg hangját Iorek Byrnison minden mondatánál). De egy élmény volt. Jól esett végre nem egy passzív főszereplőt követni. Lyra nyilván nem a tipikus 11-12 éves jegyeket hozza, lehet, hogy nem ő lesz a legszimpatikusabb karakter ever, de mindenképp értékelendő a fejlődése, és az önálló gondolkodásra és döntésre való hajlandósága.