Michelle Hodkin: Mara Dyer trilógia
Okos, lebilincselő thriller. Remek olvasmány mindazoknak,akik hozzám hasonlóan kedvelik a titokzatos hősöket, a veszélyes hősnőket és a nagyon bizarr romantikát.
Kategória: Sci-fi, fantasy
Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt
Ha valaki szereti az érzelmi hullámvasutakat, fordulatokat és az esemény- és fantáziadús fantasy könyveket romantikával, annak csak ajánlani tudom!
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Ez egy disztópikus regény, váltott szemszögből, fantasy elemekkel, személy szerint a kedvenc könyvem. Nagyon hangulatos, pörgős és lebilincselő. A harcosok és az írástudók szembenállásáról szól, de természetesen a történet nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek tűnik. A két főszereplőnk, Laia és Elias, akik mindketten maguk mögött szeretnék hagyni a társadalmi konvenciókat.
Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság (Vaják 1.)
Kiváló középkori történet. Komoly hangvételű, nagyon realisztikus, korhűen ábrázolja a karaktereket és a helyszíneket is. Izgalmas, a főszereplőt könnyű nagyon szeretni, de ugyanakkor nem tökéletes ember koránt sem, hihető személyisége van.
Brian K. Vaughan: Saga 1-2.
Vaughan és Staples bravúros munkáját az is jól jelzi, hogy a mindmáig futó sorozat az évek során számtalan díjat begyűjtött, tizenkét Eisner- és tizenhét Harvey-díjjal jutalmazták, az első néhány számból összeállított kiadvány pedig 2013-ból Hugo-díjat kapott.
George R.R. Martin: Trónok harca
Rendkívül izgalmas, szövevényes a története. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a többszálon futó cselekményt, a harcokat, politikát megtöltve rengeteg érzelemmel. Az egyik legjobb fantasy könyvsorozat.
Viktor Pelevin: Generation P
És persze van még valami, ami 1999-ben nem volt több jellegzetesen pelevini agymenésnél, mára azonban minden további nélkül elérhető a hozzá szükséges technológia. Azokban a fejezetekkel, amelyekben Babilen szembesül azzal, hogy mindaz, amit a tévében lát – ide értve a világot irányító személyiségeket és az átlagemberek életét befolyásoló globális konfliktusokat is – nem több virtuális illúziónál, Pelevin hátborzongató módon jósolta meg azt a világot- a Mát – amikor minden eddiginél jobban elmosódik a határ a valóság és a bullshit között.
Neil Gaiman, Terry Pratchett: Elveszett Próféciák
A könyv cselekménye egészen a Teremtésig nyúlik vissza, ahol megismerjük főszereplőinket: Azirafaelt, az angyalt és Crowleyt, a démont. Majd nagyot ugorva az időben a 70-es 80-as évek Angliájában találjuk magunkat. 6000 évvel azután, hogy minden elkezdődött, úgy tűnik, közelít a világvége: az Antikrisztus megszületett, és ahogy betölti a 11 éves kort, birtokába kerül természetfeletti hatalmának, és előidézi az Apokalipszist. Az Alvilág szolgái gondoskodtak róla, hogy megfelelő helyre kerüljön, vagy legalábbis ők így hitték, viszont egy sátánista apácarend, egy kelletlen démon és egy angolabbnál is angolabb házaspár kissé összekuszálta a szálakat.
Cixin Liu: A háromtest-probléma
Az biztos, hogy nem könnyű ennél ambiciózusabb és sokrétűbb sci-fit mondani – a Háromtest-trilógia óriási irodalmi teljesítmény, fenséges és félelmetes, grandiózus és emberi, provokatív és gondolatébresztő. Megkockáztatom: korszakos remekmű.
Hannu Rajaniemi: Öröknyár
Ne higgyünk tehát neki: a regény kápráztatóan fantáziadús világot teremt, melynek vannak ugyan horrorisztikus elemei, de például a legnagyobb és legfélelmetesebb ismeretlent – a halál utáni létet – matematikushoz illő (ez Rajaniemi eredeti hivatása) következetességgel és logikával, kozmikusságában is már-már földhözragadtan reális módon mutatja be. Ugyanez igaz a fő cselekményszálra is: az Öröknyárt nyugodt szívvel címezhetnénk alternatív történelmi kalandregénynek, urban fantasynek, vagy ahogy Rajaniemi fogalmazott egy interjúban: ektopunknak – mindezt ráhúzva egy klasszikus kémregény szikár csontvázára.