Kulisszatitkok a könyvtárból – Bemutatkozik a Feldolgozó Osztály 2.
Tárgyfeldolgozás
Az előző, bevezető posztban bemutattuk a Feldolgozó Osztály felépítését és általános működését. Ahogy ígértük, a továbbiakban szeretnénk az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Feldolgozó Osztályán az elmúlt pár évben lezajlott, érdekesebb projektekről tájékoztatást adni.
A könyvtári állomány fizikai részét természetesen javarészt írott dokumentumok képezik. Előfordul azonban, hogy felajánlások, hagyatékok részeként neves kutatók életéhez, illetve munkájához kapcsolódó tárgyak is bekerülnek a könyvtári állományba. Ezek természetesen nem kerülnek a klasszikus könyvtári kölcsönzés rendszerébe, azonban előfordulhat, hogy egy-egy kiállítás részeként mégis “elvándorolnak”.
A közelmúltban Karikó Katalin is megtisztelte intézményünket azzal, hogy személyes életútjával és kutatói munkájával összefüggő relikviákat adományozott a könyvtárnak. Ezek a tárgyak jelenleg az SZTE Karikó Katalin gyűjtemény részét képezik.
Egy részük 2025 nyarán került bemutatásra a Bécsi Orvostudományi Egyetem múzeuma, a Josephinum időszaki kiállításán. Erről bővebben információk itt olvashatók.
De mi történik a könyvtárban, amikor ilyen relikviák kerülnek az állományba?
A következő lépés ilyenkor a leltárba vétel és a szolgáltathatóság kérdéseinek tisztázása. Természetesen felmerülnek tulajdonjogi kérdések is, melyeknek részleteire itt nem térnénk ki. Ami azonban a Feldolgozó Csoport munkája szempontjából fontos, az az, hogy a könyvtári nyilvántartás adatbázis-alapú, tehát minden állományba vett egységhez adatbázisrekordot készítünk.
Ha emlékszünk az előző írásban felvázoltakra, akkor eszünkbe juthat a “rekord”, amiről azt mondtuk, hogy úgy működik, mint egy névjegykártya. Bemutattuk, hogy a rekord olyan adatokat tartalmaz, “amelyek alapján az olvasó megkeresheti és beazonosíthatja az adott dokumentumot” – vagy jelen esetben: tárgyat.
Igen ám, de egy relikvia nem könyv. Nincs szerzője, nincs címe, sokszor még “hivatalos” megnevezése sincs. Ez pedig teljesen újfajta megközelítést igényel.
A MARC 21 formátum – amelyben az adatainkat rögzítjük – ugyan szabványos, de rugalmas. A tárgyaknál más mezőket kell előnyben részesíteni:
– a típus és anyag megnevezése
– a méret, súly, fizikai jellemzők
– bekerül egy szöveges leírás arról, mi is ez a tárgy, milyen kontextusban érdemes rá gondolni
– továbbá elláthatjuk tárgyszavakkal, amelyek segítik a kereshetőséget
A feladat könyvtárszakmai szempontból is izgalmas kihívást jelentett, amely valódi csapatmunkaként valósult meg. Az Állománygyarapító Osztály, valamint a Különgyűjteményi Osztály munkatársaival szoros együttműködésben készültek el a leírások.
Ez a munka egyszerre igényelt kreativitást, szabványismeretet, türelmet és rugalmasságot – de legfőképp azt, hogy ne csak adatként, hanem értékként tekintsünk a kezünkbe kerülő tárgyra.
Megtekintésre ajánljuk, a Médiatékánkban található Tulajdonosi bejegyzések, dedikációk, egyetemi tárgygyűjteményt. Szintén itt érhető el a Karikó Katalin gyűjtemény.
A „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című állandó kiállításunk pedig ingyenesen látogatható az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár nyitvatartási idejében.
