A világ leggazdagabb csavargója: Alfred Nobel
Ezzel a jelzővel illették azt az embert, akinek a neve az egész világon ismert, de tevékenységét és életét meglehetős homály fedi. Ezért vallatóra fogtuk a Nobel-díj honlapját, hogy megpróbáljuk ezt a különleges személyiséget egy felvillanás erejéig megvilágítani. Írásunk apropóját a múlt héten lezárult Nobel-hét szolgáltatta.
Alfred Nobel (1833-1896) híres svéd családból származott, amelynek egyik kiemelkedő tagja a 17.századi Svédország műszaki zsenije Olaf Rudbeck (1630-1702) volt. Édesapja Emmanuel Nobel mérnök és feltaláló, saját vállalkozásban épületeket és hidakat épített és a sziklák robbantásának módjaival is kísérletezett. Éppen Alfred születési évében áttette székhelyét Szentpétervárra. Idővel az egész család átköltözött Oroszországba, ahol az édesapa a cárnak dolgozott. A krími háborúban (1853-1856) felszereléssel látta el az orosz hadsereget és tengeri aknák elhelyezésével sikerült távol tartani a brit királyi haditengerészetet a szentpétervári lőtértől. Szentpétervárott, a 4 Nobel fiú magas színvonalú nagypolgári nevelésben részesült. Magántanulóként kiváló oktatást kaptak reáltárgyakból (fizika, kémia, matematika), nyelvekből és irodalomból is. Alfred 17 éves korára a svéd mellett négy nyelven írt és beszélt: angolul, németül, oroszul és franciául. Két kiváló kémiatanárnak köszönhetően nagyon megkedvelte a kémiát és a kémiai kísérleteket. Tehetsége nem csak a természettudományokban tűnt ki, vonzotta az irodalom is, költői ambíciói voltak. A négy világnyelv birtokában pedig egyfajta kozmopolita mentalitást is kapott, ami egész életét meghatározta. (Szent-Györgyi életének kutatójaként meg kell említenem, hogy a Nobel-díjas tudós is a jövő embertípusát „kozmopolita emberként”, az ő szóhasználatával élve „világpolgárként” határozta meg 1938-ban. Ő is a saját életével szolgáltatott példát erre.)
Hiába vonzotta Alfred Nobelt a költészet, édesapja szerette volna, ha fiai az ő nyomdokába lépnek, ezért Alfred fiát külföldre küldte, hogy vegyészmérnöknek tanuljon.
Párizsban a híres Alfred T. J Peleuze professzor magánlaboratóriumában dolgozott. Itt ismerkedett meg Ascanino Sobrero (1812-1888) fiatal olasz kémikussal, aki 1847-ben, azaz három évvel korábban felfedezte a nitroglicerint. Ez egy rendkívül robbanékony folyadék volt, aminek nem tudták gyakorlati hasznát venni. Alfredot nagyon érdekelni kezdte ez a veszélyes folyadék és leginkább építőipari felhasználásán gondolkodott. Tanulmányai befejezése után, visszatért Oroszországba, ahol már édesapjával közösen foglalkoztak a nitroglicerinből előállítható műszakilag hasznos robbanóanyag kifejlesztésén. A munka azonban nagyon veszélyes kísérletekkel járt, ami olykor több ember életét is követelte. Egy ilyen kísérletben sajnos Alfréd öccse, Emil is életét vesztette. Ezért a svéd kormány úgy döntött, hogy betiltja a kísérleteket Stockholm város határain belül.
Alfred nem adta fel, áthelyezte kísérleteit a Stockholmtól főleg nyugatra elhelyezkedő Mälaren-tóra, ahol egy uszályon folytatta azokat. Erőfeszítéseit siker koronázta és 1864-ben megkezdhette a nitroglicerin tömeggyártását, miközben újabb adalékanyagokat próbált ki a még biztonságosabb gyártás érdekében. Felfedezte, hogy a folyékony nitroglicerin kovafölddel elkeverve pasztává alakul, amiből rudakat lehet formázni. Ezeket kifúrt lyukakba helyezve célzatosan lehetett velük robbantani. Találmányát 1867-ben szabadalmaztatta és dinamitnak nevezte el. Készített hozzá egy detonátort is, amit egy biztosíték meggyújtásával lehetett beindítani. Ebben az időben terjedt el a gyémánt fúrókorona és pneumatikus fúró is. Ezen három találmány szerencsés találkozása révén rendkívüli mértékben lecsökkentek olyan építési munkák költségei, mint az alagútfúrás, sziklák robbantása, hidak építése. A dinamit és a hozzá tartozó robbantósapkák rendkívül keresettek lettek. A gyártás kiterjesztése céljából húsz országban 90 különböző helyen épített gyárakat Nobel. Párizsban élt, de gyakran utazott az üzemeihez Stockholmba (Svédország), Hamburgba (Németország), Ardeerbe (Skócia), San Remóba (Olaszország). Ekkor kezdték el „Europe’s richest vagabond”-jának, azaz Európa leggazdagabb csavargójának nevezni. Nagyon termékeny feltaláló volt, élete során összesen 355 szabadalmat adott be.
Alfred Nobelnek nem volt saját családja. Nagy hatást gyakorolt életére Bertha von Suttner, akivel hosszú levelezést folytatott és akinek békét sürgető könyve (Lay down your arms – Le a fegyverekkel, 1899) Nobel figyelmét a békeharcra fordította. Ennek köszönhető, hogy híres végrendeletében díjat hozott létre a békét előmozdító személyek vagy szervezetek számára is.
Rengeteget dolgozott és óriási vagyont gyűjtött össze. A vagyon akkori (1896-os) összege 32 millió svéd korona volt, ami mai értékben 1, 794 milliárd svéd koronának felel meg. Végrendeletet készített, amiben úgy rendelkezett, hogy vagyona egy alapot képezzen folyamatosan gyarapítva, aminek kamatait olyan emberek támogatására kell fordítani, akik a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béke területén a legnagyobb jótéteményt tették az emberiségnek. Az elvárás tehát a „For the greatest benefit for Humankind” volt.
Bár Alfred Nobel minden rokonáról és barátjáról rendes évjáradékkal gondoskodott, 1895-ös végrendeletét mégis megtámadták. Alfred azonban végrehajtókat bízott meg a vagyon kezelésével, akik mindent elkövettek végakarata érvényesítése érdekében. Erőfeszítései ellenére négy évbe telt, mire az életbe léphetett. Ezért adták ki először 1901-ben Svédországban az első fizikai, kémiai, orvostudományi és irodalmi Nobel-díjat, valamint Oslóban (Norvégiában) az első Nobel-békedíjat.
A Nobel Alapítvány vagyona – dacára a háborúknak és a gazdasági válságoknak és köszönhetően a felelős vagyonkezelésnek – folyamatosan gyarapodott. A Nobel-díj honlapján közzétett 2021-es összefoglaló alapján a vagyon ma már 6,103 milliárd svéd korona. Ennek kamatából egy Nobel-díj teljes összege mostanában 10 millió svéd korona szokott lenni.
A Nobel-díj Európa és a világ egyik legrangosabb tudományos elismerése, amely alapítójának végakarata szerint örökké a találékony elme jó szándékú vívmányainak dicsőségét, megbecsülését hirdeti.
Forrás:
További ajánlataink:
Szegedi Nobel-díjas tudósunkról, Szent-Györgyi Albertről itt találhatsz érdekes fotókat
Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díjáról itt találsz interaktív játékot
A Bödők Zsigmond által írt Nobel-díjas magyarok című kötet könyvtárunkban is elérhető online formában
