Növénytani plakátok digitalizálása

Tavaly ősszel különleges dokumentumok érkeztek hozzánk egyetemünk Növénybiológiai Tanszékétől, 329 hatalmas növényanatómiai és növényélettani plakát egészen különféle paraméterekkel. 17 db keretezett képen kívül a többi mind kartonált volt, közülük a legnagyobb 140 cm x 158 cm, a legkisebb pedig 48,6 x 71 cm. A plakát készítőjét 54 esetben tudtuk beazonosítani, a leggyakrabban előforduló név Gosztonyi Lenkéé, aki 1947-től volt a Növénytani Intézet és Füvészkert rajzolója.

Sajnos, semmilyen kapcsolódó írásos dokumentum, vagy nyilvántartás nem áll a rendelkezésünkre, hiszen ezek a plakátok egy olyan korszak emlékei, melyben a vizuális oktatás, és kutatás még analóg módon történt. A gyűjtemény legkorábbi része 45 német nyelvű nyomdatermék, amelyeknek készítési körülménye és eredete bizonytalan, nem kizárt azonban, hogy az első világháború előtti időkből származnak.

A növényélettani táblák közül 38 darab a Leopold Knyhez köthető Botanische Wandtafeln sorozathoz tartozik, például a fenyőfa fás szárának sejtszerkezete. Az Ausländische Kulturpflanzen in farbigen Wand-Tafeln sorozatból való 5 darab tábla, amelyek Hermann Zippel valamint Carl Bollmann nevéhez köthetőek. Ezek szép kivitelű, reprezentációs célzatú, feltehetőleg elsősorban ismeretterjesztő és kevésbé tudományos igényű ábrázolások, például a kámforfa bemutatása. Kiemelnénk még a látványos Franz Wilhelm Neger kutatásához készült, a lisztharmat károkozását bemutató plakátot, illetve az Engleders Wandtafeln sorozathoz tartozó és a kávénövényt bemutató tablót: OL kávél coffea arabica.

A többi 284 plakát nagy valószínűséggel Szegeden készült, teljesen egyedi darab, melyből 49 szignózott: 41 darab a már említett Gosztonyi Lenke nevéhez köthető, aki Greguss Pál rajzolójaként dolgozott 1947 és 1958 között. Színes festményei elfogultság nélkül a gyűjtemény legimpozánsabb darabjai.

7 darab Tóth I (valószínűleg Tóth István laboráns) nevéhez köthető, mint például: A Gyümölcsfanemesítés menete


Évszámok tekintetében összesen 41 táblára írtak évszámot, a legkorábbiak 1942 (6), 1944 (6), 1946 (5), 1947 (10), 1948 (5), 1949 (3) 1950 (6). Jelzetelve 190 tábla van, de annak sem a logikáját, sem pedig hierarchiáját nem sikerült még eddig megfejteni.

Greguss Pál neve összesen nyolcszor szerepel, de valószínűleg ő mint az intézet vezetője, illetve mint szakmai irányító vehetett részt a rajzok elkészítésében.

Tematikus értelemben visszatérő téma a növények rovarok általi megporzása is, előfordul a gombabetegségek életciklusával és fásszárú növények belső szerkezetével foglalkozó tabló is.

Vannak összefüggő táblák, melyek egy téma alaposabb vizsgálatát teszik lehetővé.

A sejtosztódás vöröshagymában:

A digitalizálás folyamata

Mivel a plakátok nagyobbak, mint a szkennerjeink befogadóképessége, így a digitalizálásukhoz egyedi megoldásra volt szükség. Minden olyan dokumentumot, amely meghaladja az A2-es méretet, több irányból való szkenneléssel majd szerkesztéssel vagy fényképezőgéppel digitalizálunk. Jelen helyzetben a fényképezőgéppel történő digitalizálás bizonyult a legkedvezőbbnek. Egyik raktárunk félreeső zugát kollégáink igazi kis fotóstúdióvá alakították a munka idejére.

A plakátok egyenletes megvilágításához két fényforrást használtak állványról derítőernyőkkel, illetve egy asztalt fehér derítőkartonnal. Az állványra szerelt fényképezőgép technikai beállításai a következők voltak:

  • Fókusztávolság kb. 75-60 mm -> a torzítás mértékének csökkentésére
  • F8-as rekeszérték -> a lehető legélesebb végeredmény
  • Alacsony ISO érték kb. 100-200 -> minél kevesebb képzaj
  • A záridő pedig a fent említett paraméterekhez úgy állítva, hogy helyes expozíciót kapjunk. Mivel többségében állványról történt a fotózás és mozdulatlan tárgyakra fix fény esett, így ez az érték hosszabb is lehetett: általában 1/30-1/15s körüli
  • 2 másodperces időzítő -> bemozdulások elkerülésére
  • Automatikus fehéregyensúly beállítás
  • Polárszűrő -> túlzott csillogás kiszűrésére, ahol indokolt volt

Néhány plakátnál előfordultak apróbb betűs részek, ezekről külön közeli felvételek is készültek a könnyebb olvashatóság érdekében.

A képszerkesztés és korrigálás során a képek átestek körbevágáson, fény- és színkorrekción, illetve ha szükséges volt a plakát görbeségét javítani, akkor horizontális és/vagy vertikális torzításon és konvertáláson.

Az összegyűjtött metaadatok alapján a képek tömeges betöltésére kerülhetett sor a Médiatékába, így összesen 329 db plakáttal bővült képgyűjteményünk.

Az érdeklődőknek ajánljuk még a 100 éves a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszéke című kiadványt is.

A digitalizált plakátgyűjtemény pedig itt tekinthető meg egyben a Képtár és Médiatéka repozitóriumunkban. Kellemes böngészést kívánunk!

You may also like...