SZTE Klebelsberg Könyvtár
Rodrigo García rendező és forgatókönyvíró megejtően személyes és letisztult memoárban mesél szülei haláláról, elengedésről, gyászról és szeretetről. A Búcsú Gabótól és Mercedestől szembenézés a Nobel-díjas apa, Gabriel García Márquez örökségével, és egy ennyire intim időszakon keresztül bepillantást enged abba is, kik voltak ők családként.
A történetben egy tetőtér átalakításának tulajdonképpen egyszerű, mégis lenyűgöző folyamatát ismerhetjük meg, a telefonos árajánlatkéréstől egészen a beköltözésig. A napló azonban nem kizárólag technikai-műszaki jellegű, sokkal inkább a mesterség szépségének dokumentuma, az alkotás feletti öröm és büszkeség lenyomata.
Scalzi egy szórakoztató kis sztorit hozott össze, ami sikeresen kiránthat valakit akár egy olvasási válság határáról is. Kezdő sci-fi, fantasy olvasóknak bátor szívvel ajánlom, a veteránok pedig ne támasszanak vele szemben egekbe menő elvárásokat, csak élvezzék. Minden hibája ellenére is szerethető kis regényről van szó, érdemes tehát adni neki egy esélyt, ha vidulni akarunk egy jót.
A fehérben fehér sokkal több tehát, mint egy hímzés: a hasonlóság ellenére láttatja a különbséget, illetve fordítva, a különbségek ellenére is megmutat valami közöset, legyen szó emberekről vagy tágabban népi és/ vagy irodalmi hagyományról.
A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása egy nemzedék történetét beszéli el, annak minden vágyával, félelmével és hiedelmével együtt, bemutatva, hogyan alakult a francia társadalom a 40-es évek óta. Az Évek a hét könyve, amely tárgyak, emlékek, érzetek és benyomások elgondolkodtató gyűjteményével mesél a hétköznapokból összeálló életidőről és a női sorsról.
A Magyar filmek 1896-2021 látszólag csak egy lexikon – mégis ki olvas lexikonokat? A zord külső mögött azonban könnyen befogadható, olvasmányos stílus és olyan tudásanyag bújik meg, amire minden cinefilnek szüksége lenne.
A lázadó a thriller és a memoár furcsa, keveréke, amelyet Rahaf Mohammed feszültséggel és izgalommal teli szökésének a története helyez keretbe. A szökés drámáját pedig az azt megelőző élet béklyóinak a már-már jegyzőkönyvszerű bemutatása teszi érthetővé. Mohammed tárgyilagos, mégis húsbavágó mondatait olvasva olyan érzésünk lehet, mintha egy disztópia kellős közepén lennénk, de ez a fiatal lány az élő bizonyíték arra, hogy ez a disztópia jelen idejű és valóságos.
A kötetben 82 szerző, történészek, irodalmárok, néprajzosok, közgazdászok, politológusok és szociológusok munkája szerepel, és az elmúlt 150 év fontosabb és kevésbé fontos eseményeiről szól. A közös bennük a nemzetközi kapcsolatok vizsgálata: az első tanulmány az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióról szól (1869), az utolsó pedig a koronavírus-járványról és a hatásairól (2020).
Oksanen legújabb regényében egy szórakoztatóipari gépezetet működtetve mutatja be a meddőségipar működését. A világrendszer perifériájára vetett egyén kényszerpályáját láttatja úgy, hogy a korábbi műveiben megjelenő női traumák témáját viszi tovább.
A portugál David Machado alkotása, a Boldogságmutató az utóbbi idők egyik legszerethetőbb és legélvezetesebb regénye, ám egyben egy olyan is, amely a maga realista hangvételével képes felidézni a világgazdaság és vele párhuzamosan az átlagemberek egzisztenciájának az összeomlását is, valamint az erre adott sokszor meghökkentő emberi reakciókat. Egy tipikusan olyan alkotás, amitől könnyű megszeretni a kortárs irodalmat.