SZTE Klebelsberg Könyvtár
A kötet azt a kérdést vizsgálja, hogy a reformkori magyar kultúrában, a népköltészet és az irodalom egyre intenzívebb kölcsönhatásának időszakában milyen kísérleteket tettek az elit kultúra bizonyos képviselői arra nézvést, hogy egy addig elsősorban a szóbeliségben hagyományozódó narratív műfajt, a tündérmesét beillesszék a nemzeti irodalom műfaji rendszerébe.
Most is adva van egy talpraesett, boldogságra vágyódó arisztokrata lány és egy bukott angyal hozományvadász márki. Van itt is szerencsejáték klub, vannak testvérek, akikről gondoskodni kell, van nagyon gonosz szereplő, akivel el kell bánni. Van némi verekedés, van egy barátzónában ragadt kedves fiú, és vannak további érdekes klubtulajdonosok, akikből majd jó folytatásokat lehet írni.
Volt kamaszkoromban egy komolyabb Austen korszakom, amikor emlékeim szerint minden könyvét elolvastam, de ebből semmire sem emlékeztem. Nem egy ismert regény, lehet, hogy nem is olvastam anno, vagy csak nem voltam elég érett, hogy értsem. Most nagyon tetszett Anne bölcsessége és gondolkodásmódja. Még mindig imádom Austen stílusát, a gyönyörű mondatait, tájleírásait, jellemeit.
„Hogyan? Az ember csupán Isten melléfogása volna? Vagy Isten csupán az ember melléfogása?” szegezi nekünk Friedrich Nietzsche felháborító kérdését a Bálványok Alkonya c. művének borítóján.
Frappáns szófordulattal élve a neves orosz írók annyian voltak, mint az oroszok, érdemes kicsit megismerni és elmélyedni a világukban. Ajánljuk a következő könyveket, némelyik hosszabb, némelyik rövidebb, de biztosan mindegyik sokáig emlékezetes marad.
Bámulatos, hogy micsoda akaraterő, hit, tudásvágy lakozott Helen Kellerben, aki siket és vakként elsőként kapott főiskolai diplomát. Nagyon bátorító volt olvasni az életrajzát, igazán becsülöm őt a kitartásáért és hogy – fogyatékossága ellenére is – mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy az élet szép!…
A történet színhelye és vázolt társadalmi közege egyébként kuriózum, a mi máshoz szokott világunk számára. Rettentően érdekes. Csak a leírással bajlódom. De majdcsak belejövök. Sűrű szövésű történet. Roppant érdekes. Tipikusan az a fajta, amelyikre azt mondom, újra elő fogom venni. Rengeteget lehet belőle tanulni a helyi kultúráról.
Előre bocsátom, őszinteségemért talán nem kedvel majd, de ezt el tudom fogadni, mivel leszögezhetjük, hogy Ön és én soha nem leszünk jó barátok. HOGY TEHETTE? Hogy tehetett ilyet, hogy megvezetett a szép külsővel? Egyszerűen nem értem Önt.
„Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.”
Tudjátok folytatni? Ha nem, akkor is érdemes időnként beleolvasni gyermekkorunk egyik legjobb kötelező irodalmába!
Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akik nagyon-nagyon szép, míves nyelven szeretnének olvasni a szerelemről, önfeláldozásról – és arról, hányféleképpen lehet a Holdra utazni.