SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Többször gondolkodtam már azon, vajon mi a titka Backmannak? Miért van az, hogy olyan sok és sokféle embernek bejön? Mert persze egyszerű azt mondani, hogy jól ír… de ugyan ez mit is jelent ebben az esetben?
Mindenkinek meg van az az életszakasza, amikor legjobban kiteljesedett, vagy várhatóan legjobban ki fog teljesedni, és más időkben erőt tud meríteni ebből az időszakból.
Sokféleképpen ábrázolták már a nácikat a magas és a populáris kultúrában: a leggyakrabban persze árja gyilkoló-robotokkal találkozunk, de számos kreatív megoldás is született az évek során. A „Nácik újragondolva” verseny nevezői között találhatunk videojátékhősöket, burleszkbe illő diktátorokat, zombikat, sőt még magát Donald Kacsát is. Ezekből a kétségtelenül látványos, de felületes ábrázolásokból pont a legérdekesebb maradt ki: milyen lehetett ambiciózus pályakezdőnek lenni a Harmadik Birodalomban?
Chuck Palahniuk egyszerű, velős mondatokban mesél, kissé lázálomszerűen ugrálva, de aki ismeri már a történetet, annak egy pillanatra sem fognak gondot okozni a hirtelen váltások – és ez a zseniális adaptálást dicséri –, szinte pörögnek a filmkockák a szemed előtt. Hatásos és jól megfilmesíthető anyag, de az író művészi magaslatokkal nem fárasztja magát, sokkol a nyerseségével és képtelen vízióival. Cselekményességével inkább forgatókönyvszerű, a leírások inkább szimbolikusságuk miatt szerepelnek, a monológok filozofikussága egyszerűségre törekszik, hogy mindenki megértse és magáévá tehesse őket. Így viszont a regény gyorsan és addiktívan olvasható.
Mit tud ez a könyv, ami ennyire tetszik az olvasóknak? Valódi gyöngyszem vagy csak hype? Egyáltalán minek olvassuk: teológiai fejtegetés, vallásos irodalom vagy sci-fi? Nem folytatom, mert számos olyan kérdést lehet feltenni, amelyekre nincs egyértelmű válasz, kezdve azzal, hogy egyáltalán nem mindegy, hívő vagy ateista, sci-fiben járatos vagy járatlan befogadóról van szó.
A kevésbé ismert spanyol drámaíró a 2000-es évek végén több díjat is nyert ezzel a könyvvel.
50 szócikk arról, hogy éljük az életünket mi, magyarok. Érdekes és elgondolkodtató.
Sporttörténet a hidegháború árnyékában. Ez a könyv korabeli dokumentumok segítségével világít rá arra, hogy másféle értelemben sem volt könnyű a magyar sportolók élete a 20. század második felében.
Szokták mondani, hogy a ruha sokat elárul a viselőjéről. A modern viselettörténet tudomány azt kutatja, hogy hogyan hatottak az öltözködésre a történelmi események, gazdasági és társadalmi változások. A könyvben lévő tanulmányok bemutatják, hogy hogyan változott az öltözködés a 16. századtól napjainkig, hogy mennyire pontosan lehet meghatározni egy-egy ruha korát, és hogyan utal az öltözék a tulajdonosára.
„Az Egyetleneim című kultkönyv írójának valóságot az álmokkal keverő, kultúrtörténeti és fantasztikus elemekkel átszőtt kalandregénye egyszerre juttatja eszembe Poe, Lovecraft sötét vízióit és Szerb Antal melankolikus utazóregényeit. Főhőse alvajáróként bolyong a modern tudomány, az iparosodás, a degeneráció poklában, miközben mániásan keresi a világból kivesző szépséget, mitikus teljességet. Különösen tetszett az örömlány által elbeszélt folytatásos mese, amely nélkül Jonathan sem ébredhetne rá küldetése valódi céljára.”